Az év könyves blogja

Ez most egy rendhagyó, molyos bejegyzés, mert igaz, hogy molytag vagyok, de ritkán szoktam ezzel kapcsolatban írni, sőt, mostanában már könyvkritikákat se írok, és hogy ezt még fokozzam, újabban nem is blogozok. Most ilyen időszakom van.
Mindegy, csapjunk a lecsóba.

Arról van szó, hogy Judy22 meghirdetett egy versenyt azért, hogy megtaláljuk azt a könyves blogot, amit legtöbben szeretnek.

3 blogot lehet ajánlani, ami kisebbfajta gondot okozott nekem, mert ennél jóval több helyre szoktam látogatni.

Szűkítenem kellett tehát a kört, így az én jelöltjeim:

Nima, akinek elsősorban elgondolkodtató, egy-egy témát alaposan kiveséző elmélkedéseit szeretem. Sokszor olyan témát vett fel, mely eszembe se jut, vagy ha igen, mindig tud új szempontokat is felsorakoztatni. Lehet vele vitatkozni, és nem sértődik meg, ha nem egyezik a véleményünk. Már pedig én, mint vérbeli jogász imádok vitatkozni :D

A másik két jelöltem, Katamano és Nita közös vonása, hogy hasonlítanak hozzám, mivel egyrészt széles az érdeklődési területük, nem ragadnak le egyetlen könyvtípusnál, éppúgy szeretik a YA- könyveket, mint a romantikus, vagy krimi-irodalmat; másrészt sokszor egyezik a véleményünk, így nyugodt szívvel hallgathatok rájuk, ha tetszik nekik egy regény, akkor érdemes elolvasni, ha viszont nem tetszik nekik, akkor kihagyom; harmadrészt korrekt véleményeket írnak.

Bár tudom, hogy megvolt a három jelölt, feltétlenül meg kell említenem Kellyt és FantYAstic Volumest, akik a YA-irodalom forrását jelentik számomra. Ha kíváncsi vagyok az újdonságokra, mindig bekukkantok hozzájuk.

Sajnos nem jelölhetek több blogot.

Végül még annyit, hogy milyen a jó könyves blog?

Csak egyetlen aspektust ragadok ki.

Korrekt.

Ez nem azt jelenti, hogy csak jót és szépet ír. Nem. A negatív vélemény éppúgy lehet jó, sőt, egy értelmes író számára hasznos is, de azért vannak határok. A negatív vélemény nem pocskondiáz. Nem használ olyan szavakat, amiknek helyük van egy kocsmaasztalnál egy baráti beszélgetés során, de semmi keresnivalójuk egy könyves blogban. A jó könyves blog kulturált.

Másrészt nem tesz kivételt. Ha x könyvben talál valami hibát, akkor y könyvben is észreveszi ugyanazt.

Ez tehát az a minimum, amit egy jó könyves bloggertől elvárok.

Megvilágosodtam

Kicsit eltűntem, de nem a süllyesztőben,csak a saját gondolataimban.
Mit csinálok?
Írok.
Na de mit?
„Természetesen” a Halhatatlan álmot.
Történt ugyanis, hogy a minap várakoznom kellett az egyik hivatalban, és közben, megvilágosodtam.
Augusztus 31. óta nem nyitottam meg a Halhatatlan álom mappát, de azóta is a fejemben kavarog a történet, és most rájöttem, hogy az utolsó fejezeten még lehet egy kicsit csiszolni. Nevezetesen a szereplők beszélgetnek

egy eseményről, de jobb lenne, ha azt részletesen leírnám egy külön jelenetben, és ha már lúd, legyen kövér, lesz belőle két jelent, vagyis egy egész fejezet, mert a narráció ezt kívánja.
Nagyon örülök ennek a „felfedezésnek”. Kezdettől fogva zavart, hogy 22 fejezetes a könyv, de így 23-ra bővült.
Nem tudom, miért, de vonzódok a páratlan számokhoz. A 23 meg ráadásul prímszám is. Egyszerűen tökéletes.

Aki folyamatos információkra vágyik, kövessen a facebook oldalamon, ahol szeretettel várok mindenkit.

Élménygyűjtés

Akik ismerőseim Facebookon, vagy jártak már a Képtáramban, tudják, mennyire szeretem a szép képeket, mostanában elsősorban a magával ragadó tájakról készült fényképeket.

Sajnos, még kevés helyen jártam ténylegesen, így ezek a fotók képzeletben elrepítenek a sose látott tájakra, és be kell vallanom, csak ámulok, mennyi szépség van a Földön.

Ha alkalmam van kirándulni, akkor is nagyon sok időt szoktam fordítani a vizuális emlékgyűjtésre. Így például idén nyáron Zebegény-Nagymaroson jártam a lányaimmal. Sehova nem mentünk, semmi múzeum, vagy más kulturális élmény. Mindössze kiültünk a Duna-partra, a lányok olvastak, és játszottak a vízben, én pedig órákig néztem a tájat.

Ha hideg lesz télen, vagy ha szomorú leszek, csak becsukom a szemem, és magam elé idézem a helyenként sziklás, másutt fákkal borított hegyeket, a valamikori királyi palotához méltón a hegycsúcson trónoló visegrádi várat, a hatalmas és hullámzó-fodrozódó folyót, a fölénk boruló kék égboltot, a szikrázó napkorongot.

Szükségem van erre a feltöltődésre.

Szeretettel várok mindenkit új facebook oldalamon :)

Új oldal

Kedves Idelátogatók!

Létrehoztam egy új facebookos oldalt, és örülnék, ha minél többen csatlakoznátok.

Talán egyesekben felmerül a kérdés, hogy miért volt erre szükség, hisz nagyon szépen beindult a másik oldalam.

Egyszerű: azt még akkor hoztam létre, amikor a Jóslatokat kellett népszerűsítenem, így annak a könyvnek a nevét viseli, amin már nem tudok változtatni, mert szerencsére 200-nál több kedvelője van. Igaz, nem is lenne korrekt azokkal szemben, akik azt a regényt kedvencelték be.

Lassan terjeszkedni szeretnék, más könyveket is írok, mint ahogy azt sokan tudjátok, a Halhatatlan álom című újabb regényemet már be is fejeztem.
Nem szeretnék minden egyes könyvnek külön oldalt. Ez lesz az új, állandó írói oldalam.

Mindenkit szeretettel várok.

Várok

Augusztus 31-én elküldtem a Könyvmolyképző Kiadó vezetőjének, Katona Ildikónak a Halhatatlan álom című új regényemet és egy mellékletet, és most azt várom, hogyan dönt.

Az még egyelőre legyen titok, hogy mi a melléklet, csak annyit árulok el, hogy a középső lányom készítette, tehát aki tudja, hogy ő mivel foglalkozik, annak lehet valami sejtése.

Most rendszerezem a könyvvel kapcsolatos gondolataimat egy füzetben. Igaz, már két hete bele se néztem a megírt 331 oldalba, de jó egy kicsit pihentetni, mert ha majd újra előveszem, jobban észre fogom venni az esetleges hibákat. Addig is felírom, mit szeretnék még javítani. Apró, de lényeges dolgokról van szó, sokszor csak egy mondatról, vagy egy szóról.

Izgatottan várom, mi lesz Ildikó döntése. Sajnos, későn szóltam neki a könyvről, de addig nem akartam zargatni, amíg biztos nem voltam abban, hogy be tudom fejezni a történetet úgy, ahogy szeretném.

Aki még nem látta, nézze meg regényhez készült illusztrációkat.

Halhatatlan album

Akik jártak már a Képtáramban, tudják, hogy nagyon szeretem a képeket.

Ott minden írás címében szerepel a „kép” szó, és mindegyikhez választottam is egy vezérképet, ami jellemzi, képviseli az adott írást.

Talán sokan azt gondoltátok, hogy a képekhez találtam ki történeteket, de nem így volt. Először megszületett a fejemben egy sztori, azután adtam az írásnak egy olyan címet, amiben szerepel a "kép" szó, és csak ezt követően kerestem hozzá illusztrációt.

Amikor a Halhatatlan álom című könyvet írtam, már tudatosan használtam a képeket ihletnek. Sajnos, nem sokfelé jártam még, és egyébként is néha szükség van arra, hogy az író a fantáziáján túllépve a valósághoz forduljon, hogy hiteles lehessen a könyv. Mivel a regény egy karib-tengeri szigeten játszódik, alaposan utána kellett olvasnom, és néznem, hogy néz ki az a terület.

Fontos szerepet játszik a Rio de Janeiróban található Cristo Redentor (Megváltó Krisztus) szobor is, ezért azt is részletekbe menően tanulmányoztam… ha nem is a valóságban, de könyvek és fotók segítségével.

A felhasznált képeknek készítettem egy albumot facebookon, amit kibővítettem azzal, hogy az általam megálmodott részeltekhez csatoltam képeket.

Időnként bővítgetni fogom, tehát akit érdekel, nézzen rá többször is.

Diara kérdései

Kedves blogos barátom, jó néhány borítóterv készítője, Diara kérdéseire válaszolok.

1. Hogyan képzeled el az életedet mondjuk öt év múlva?

Sehogy.

Nem gondolkozok ilyesmin, mert nagyon sötétben látom a jövőt, a sajátomat éppúgy, mint a családomét. Sajnos. Nagyon szeretném, ha valami borzalmasan nagyon fordulna velünk a világ jó irányba.

2. Mit jelent számodra az írás?

Menekülés a szürke, lehangoló és semmi jóval nem kecsegtető valóságból.

3. Ha bármit megtehetnél, nem kellene aggódnod semmi miatt sem, mi lenne az?

Vennék egy házat egy mediterrán tengerparton, és ott meditálnék. Ez lenne a mediterrán meditálás :D

4. Sors vagy véletlen? 

Alapvetően racionális ember vagyok, tehát nem hiszek a véletlenben, a sors viszont számomra a természet univerzális törvényeit jelenti.

5. Melyik a kedvenc könyved és miért? Én nem tudnék rá válaszolni, ezért duplán kíváncsi vagyok :-D

Hű :O 

Nem tudom, sok könyvet szeretek.

6. Melyik a kedvenc filmed és miért?

És sok filmet.

Star Wars, Hideghegy, Múmia, Ómen, Jumanji ....

7. Ki a kedvenc íród és miért?

Jodi Picoult nagyon jól keveri a szókártyákat, mindig sikerül érdekes történettel előállnia, amibe rengeteg dolgot belezsúfol, és mégse tűnik soknak.

Caleb Carr két krimije igazi remekmű minden részletében.

Ken Follett valódi uniszex szerző, kiválóan ötvözi a történelmi, kaland és romantikus szálakat.

8. Van példaképed, ki az és miért?

Jeanne D'Arc. 

Példaértékű a kitartása, ugyanakkor mert ember maradni, és voltak esendő vonásai.

18 éves volt, paraszt és lány, mégis egy egész hadsereg követte. Biztos, hogy volt valami benne, amivel  megnyerte az embereket.

9. Naponta hányszor nevetsz?

Az a naptól, az időjárástól, a holdfázistól, a parlamenti vitáktól, az előző éjszakámtól és a kutyámtól függ. :D

10. Mi tenne igazán boldoggá?

Ha biztos alapokon állna az életem. 

Első sorban anyagi dolgokra gondolok, hisz 7 éve álláskereső vagyok, és azt gondolom, többet érek annál, hogy két egyetemi diplomával, doktori címmel, angol felsőfokú nyelvvizsgával egyszerűen félredobjon az ország a fölöslegessé titulált emberek szemétdombjára.

Bevallom, nagyon rosszul esik. Ráadásul komoly anyagi gondokat jelent nap mint nap.

11. Csinálnál bármit másképp, ha visszaforgathatnád az idő kerekét?

Amikor elvégeztem az ELTÉ-t, hazajöttem Szolnokra. Óriási hiba volt. Pesten kellett volna maradni. Ott talán most is lenne munkám.