A Terminátor-nemzedék - IPM 2026.áprilisi szám

 

Én abba a generációba tartozom, akikben mély nyomokat hagytak a Terminátor filmek. Schwarzenegger és alkotótársai megtettek annak érdekében mindent, hogy ódzkodjunk a mesterséges intelligenciától.

Ugyanakkor sikeresen belecsúsztunk egy olyan korba, amikor az AI egyre inkább életünk részévé vált. Ezzel kapcsolatos gondolataimat korábban már megosztottam itt.

 

Az egyre sokasodó valóságshowkról is írtam. Említettem, hogy 20 évvel ezelőtt el se tudtuk képzelni, hogy milyen újdonságot lehet ebben a témában még bemutatni.

Lehet.

 

Nagyon sok csatornát fog a tévénk, de bővülő kínálattal fordítottan arányosan egyre kevesebbet tévézek. Ennek ellenére láttam, hogy újabban menő kincsek után „vadászni”, a legjobb ajánlatot megtalálni. Óriási pénzek és értékek cserélhetnek gazdát, feltéve, ha az ember rendelkezik valamilyen különleges tárggyal, aminek felismeri az értékét, magyarul nem dobja ki lomtalanításkor. Lenyűgözve néztem, hogy a szakértők micsoda tudással rendelkeznek a tárgyak értékének vagy éppen értéktelenségének felismerése terén. Megállapítottam, hogy ez egy olyan érdekes szakterület, amihez én soha nem fogok érteni.

No de nem gond, hiszen itt van az AI, és ha az ember tud jó promptot írni, megbecsültetheti a kezébe került tárgy értékét.  

(Kapcsolódó cikk: Sümegi András: a ChatGPT, mint értékbecslő)

Homokszemet a homokszemre - BBC History 2026.áprilisi szám

Mi, emberek különbözőek vagyunk nemcsak külsőleg, belsőleg is. Van, aki ténylegesen pacifista. Van, aki csak annak mutatja magát, de folyton a háborúval riogat.

Korábban már írtam arról, hogy egy feladat elvégzését, így pl. vezetői tisztség betöltését milyen szempontok befolyásolják.

Egyrészt nagyon fontos az a helyzet, azok a körülmények, amiben a vezetői alkalmasság kérdése felmerül.

Másrészt lényeges, hogy az a személy, aki betölti a tisztséget. A személyhez kapcsolódóan több szegmens kell figyelembe venni.

-          50 %-ot tesz ki összesen a 3 „K”:

o   képzettség, (milyen tanulmányokat folytatott)

o   képesség, (mit tud megoldani, kivitelezni)

o   készség (mit akar megoldani, kivitelezni).

-          a másik 50 % az illető személyisége.

 

Bizonyára tudjátok, hogy a miniszter szó a minister latin szóból ered, és szolgát jelent. Így bár az állami irányítás, vezetés csúcsán vannak a miniszterek, valójában az lenne a feladatuk, hogy szolgálják azt a népet, mely a magaslatokba emelte őket.

A fentiek függvényében érdemes elgondolkodni azon, milyen egy jó miniszter, sőt egy jó miniszterelnök.

 

Ezzel próbálkozik a BBC History 2026. áprilisi száma, melyben három magyar és tíz brit, a történészek által jónak ítélt miniszterelnököt mutat be.

 

A három magyar miniszterelnök:

-          Batthyányi Lajos, aki egy bő évig volt miniszterelnök és életét áldozta a meggyőződéséért.

Kortársai szerint tekintélye, tudatossága, határozottsága és elvhűsége tette jó miniszterelnökké.

Nagyon jó politikai érzékkel és helyzetfelismeréssel rendelkezett.

Ugyanakkor képes volt arra, hogy felülvizsgálja, és ha kellett korrigálja korábbi álláspontját.

Nagy rutinnal tartotta össze a különböző személyiség típusú embereket. Minisztereit nem beosztottként, hanem partnerként kezelte.

 

-          Andrássy Gyula, a „szép akasztott férfi”, akiről az Andrássy utat elnevezték, és aki nagyon sokat tett a főváros fejlesztéséért.

Az ország egyik leggazdagabb arisztokratája volt, aki csupán kötelességtudatból vállalt hivatalt.

 

-          Tisza Kálmán, aki a második leghosszabb ideig viselte ezt a tisztséget, és kormányzása idején számtalan fejlesztésen ment át az ország, és Budapest is.

Praktikus gondolkodású, döntésképes személy volt. Mindig tudott érvelni, és képes volt a politika porondján folyamatosan szerepelni, dinamikus alkat volt.

Kormányzata idején nem voltak visszaélések, nem volt korrupció.

Miniszterelnöksége idején számos eredményt ért el:

o   Margit-híd és a déli összekötő vasúti híd átadása,

o   a Tiszán 8 híd építése,

o   a nyugati pályaudvar megnyitása

o   a körutak kialakítása, az Andrássy út megnyitása,

o   rakpartok kialakítása

o   Budapest belső területeinek lekövezése és csatornázása,

o   az első villamos elindítása a körúton,

o   vidéken községi iskolák nyitása képzett tanítókkal.

Filozófiája szerint egy nemzet életében vannak forradalmi korszakok, amikor forradalmi férfiakra és tettekre van szükség, és vannak olyan korszakok, maikor csendes építőmunka következik. „Homokszemet a homokszemre, téglát a téglára”- ahogy mondta. 

Szerintetek milyen tulajdonságokkal kell egy jó miniszterelnöknek rendelkeznie?

Figyelsz? - National Geographic ADHD különszám

 

Néhány héttel ezelőtt 30+-os nagylányom meglepő kijelentést tett, amikor azt állította, hogy ő figyelemhiány zavaros.

-        Hogy lennél az?! –kérdeztem megdöbbenve.

Középfokú nyelvvizsgája van angolból és németből. Alap- és mesterképzésen szerzett diplomája is van, most munka mellett jár doktori képzésre. Különben is: lány.

Teljesen elfogadhatatlan volt számomra ez a feltételezés.

Azután elkezdtem utána olvasni a dolognak, és már az elején megkapta a szememet a figyelemhiány zavar egyik bizonyítéka: rendetlenség van körülötte.

Rendetlenség? :O Hát igen, nem is kicsi.

Pedig már kétszer olvasta Marie Kondo rendrakós könyvét.

Ezután már faltam a figyelemhiány zavar tüneteit taglaló sorokat:

-        Nehezen barátkozik,

-        Csendes, visszahúzódó,

-        jó tanuló,

-        szorongós,

-        túlreagálja a dolgokat.

Te jó ég!

Ha én ezt tudtam volna.

Persze még nem késő, és bemelegítésnek nagyon jó a National Geographic ADHD különszáma, melyben ezzel az állapottal kapcsolatban más érdekességről, pl megfelelő táplálkozás, szükséges testmozgás, stb. is lehet olvasni.

Érzed? – Mindennapi pszichológia, 2026. évi 1. szám

 

Vezetői coaching veszünk részt a munkahelyemen annak érdekében, hogy jó vezetői csapattá váljunk.

Nagyon élvezem, mert egymást követik a jobbnál jobb feladatok. Egyik ilyennel a coachunk arra próbált megtanítani minket, hogy milyen szempontokra figyeljünk az álláspályázók interjúztatása esetén.

Az mondta, hogy a fontos területeket két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik felében vannak a készségek, tapasztalatok, képzettség. A másik felét viszont egyetlen dolog teszi ki, ami önmagában olyan fontos a jelentkező megítélése esetén, mint a másik három együtt.

Elkezdtem gondolkodni, hogy mi lehet olyan fontos, mint a jelentkező iskolai végzettsége, tapasztalata és egyéb készségei. Azután másik oldalról közelítettem meg a problémát: mi volt az az ok, ami miatt el kellett néhány kollégát bocsátani, esetenként azonnali hatállyal.

Szerintetek mi lehet a közös ok?

Mivel intézményünk szociális intézmény, én az empátiára tippeltem, mivel ezt a szakmánkban nagyon fontosnak tartom, hiszen nagyon sok ügyfelünk olyan kisgyerek, akik életkorukból kifolyólag még vagy nem tudnak beszélni, vagy tudnak, csak nem tudják, vagy nem merik megfogalmazni a problémájukat. Ilyen esetekben nagyon fontos szerepe van az empátiának, a beleérző képességnek.

-        Majdnem jó – felelte a coachunk, - de ne ilyen konkrét dologra gondolj, hanem valami ezzel kapcsolatos általánosabbra.

-        Személyiség?

-        Hát persze!

Azért kellett attól néhány kollégától érzékeny búcsút venni, mert nem volt megfelelő a személyiségük erre a munkára.

(Kapcsolódó cikk: Mannhardt András: Empátia)

 

Mindenki másképp csinálja, azaz a vérfertőzés kultúrájának változása – BBC History 2026. március

 

Ha nem is a kezdő napon, azaz idén január elsején, de egy hónappal később felcsatlakoztam a „Biblia egy év alatt” podcast olvasótáborához. Már túl vagyunk a legelső, legismertebb és legizgalmasabb történeteken (teremtés, Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Jákob és Ézsau meg az egy tál lencse, József testvérei, stb.) és most egy kicsit kevésbé érdekes, néha már-már unalmasnak tűnő részt hallgatunk. Ugyanakkor ha az ember nagyon figyel, rájön, hogy mennyire fontos részek vannak a Leviták és a Számok  könyvében, vagy a Második törvénykönyvben. Isten itt adta parancsba pl. azt, hogy az emberek ne kövessenek el vérfertőzést.

Igaz, hogy a Btk. bünteti a közeli családtagok közötti szexuális kapcsolatot, sajnos mégis vannak honfitársaink, ahol nemcsak az az elvárt, hogy 12 évesen ne legyenek szüzek a lányok, de az is, hogy az apa „avassa be” a lány gyermekeket. Förtelmes, undorító, felháborító. És bár sok esetben a kislányok tiltakoznak ez ellen, hiszen a többség 12 évesen egyáltalán nem érett se mentálisan, se fizikailag a rendszeres szexuális életre, amikorra idősebbek (20-30 évesek!) lesznek, elfelejtik, hogy mennyire viszolyogtak ettől, megszokott lesz sokuk számára ez a természetellenes szokás, annyira idomulnak a saját társadalmi csoportjuk elvárásaihoz, hogy ők is így nevelik gyermekeiket.  

Pedig aki olvasta a Vukot, az tudja, hogy az állatok is megismerik a közeli rokonaikat és nem létesítenek velük ilyen kapcsolatot.

Ezek az emberek ezzel a szokással persze veszélyeztetik a többségi társadalomban lévő helyzetüket, mert ma már ez nemcsak nem divat, de büntetendő is, ahogy fentebb írtam.

Persze nem mindig volt így.

Az ókori Egyiptomban teljességgel elfogadott volt, hogy az uralkodók a testvéreikkel házasodtak.

A BBC History 2026. márciusi számának fő témája a Kleopátrák kora, így több cikkben is olvashatunk erről a korról, erről az egyébként egészségkárosító tradícióról.

Emlékek őrei- NG 2026. február

 

Amikor - mostanra már felnőtt - lányaimmal gyermekkori emlékeiket próbáljuk felidézni, a legidősebb mindig megemlíti azt a szeptemberi napot, amikor egyéves korában kimentünk a végig öreg gesztenyefákkal szegélyezett Tisza partra és ő ott rengeteg gesztenyét gyűjtött. Élénk képekkel meséli az esetet, amire szerinte nagyon jó emlékszik. Érdekes módon 3-4 éves kora előttről csupán ez az egy nevezetes emléke van, pedig több érdekes, említésre érdemleges eset is történt vele. Nem akarom degradálni őt, de szinte biztos vagyok abban, hogy igazából nem emlékszik erre a gesztenye-gyűjtő napra. Emlékei a családi album fotóin alapulnak. A kérdéses esetről ugyanis számtalan fotót készítettem, melyeket a lányom már nagyon sokszor megnézett. Szerintem ez a sok „ismétlés”, újranézés segített neki valamilyen formában megőrizni ezt az emléket. 

A fotók nagyon fontosak az emlékezéshez, befolyásolják az emlékeket, ahogy arról a NG 2026. februári számában is olvashatunk.

Talán ez az oka annak, hogy én az utóbbi években nagyon ódivatú lettem és karácsonyra már többször is kértem az év közbeni családi élményekről készült felvételek papíralapú másolatát.

A fényképek egyébként is nagyon fontosak számomra. Szeretem az albumot lapozgatni. Teljesen más élmény, minta monitoron látható képek. 

Amikor arról beszélgetünk a családommal, hogy mit vinnénk magunkkal, ha kigyulladna a házunk, soha nem a ruhákat, könyveket, stb említem, hiszen lehet helyettük újat venni. Nem is igazolványokat, iratokat, mert azok is pótolhatók. Vannak igazán fontos, és főleg pótolhatatlan dolgok. Ilyenek a régi, elektronikus formában el nem mentett, csupán papíralapon meglévő fotók.

Nézz utána az NG oldalán.

 

Ami a tied, az az enyém is. Ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd.- IPM 2026. március

 

Gyerekkoromban ezzel a mondattal jellemezték a humoristák a szocializmust.

Nem véletlenül.

 A gyermekkorom azzal telt, hogy apai nagyanyám folyton szitkozódott: „Büdös kommunisták”.

Nem véletlenül.

 

Nagyapám 20 holdas kulák volt, vagyis nem volt szegény, de azt se lehet mondani, hogy dúskált a pénzben. Voltak cselédjeik, de a család minden tagja dolgozott életkortól függetlenül. Apám 12 évesen már lovakkal szántott, az állatokat az akkor 10 éves nagynéném vezette. Ebbe a helyzetbe trollkodtak bele a komcsik, akik elvettek mindent a családunktól. Ezzel gyakorlatilag nemcsak anyagilag, de lelkileg is tönkretették a családot.  Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történt, az utolsó darab földünket az 1970-es végén vették el. Mindössze 600 Ft-ot fizettek az én akkor gyermeki szememnek nagydarab, kb 1500 nm földért, tanyáért és istállókért. Ez a pénz akkor sem volt sok.

 

Nemcsak a nagyszüleim, de apám is büntetésben volt kulák származása miatt. Általános iskola után nem tanulhatott, pedig kiváló gépészmérnök lett volna belőle. Bármilyen gépet meg tudott javítani. Amikor kicsik voltak a lányaim, a helyi bicikliboltban nagyon olcsón árultak egy gyermekbiciklit, mivel az eladó szerint használhatatlanul hibás volt. Apám azt mondta: „Hozd haza és megcsinálom.” Így is lett. A méh telepen található mindenféle alkatrészekből készített kukoricamorzsolót, kukoricadarálót, három kerekű motorbiciklit és még fűnyírót is. Tehát pl. nem fűnyíró alkatrészekből, hanem amit talált. A földjeik elvesztése után segédmunkásként kellett dolgoznia. Soha nem találta a helyét, de 40 évig becsületesen dolgozott. Azután meghalt.

 

Egyszer, amikor mentem anyámmal az utcán, egy ismeretlen férfi odajött hozzánk. Megszólított minket. Mondta, hogy nagyapáméknál volt béres (cseléd). Kezet csókolt anyámnak, mert a nagyszüleimnek már nem tudta kifejezni a háláját. Ilyen „kapzsi”, „harácsoló” és „kizsákmányoló” emberek voltak a nagyszüleim.

 

Tehát még egyszer: az utolsó darab földünket és a tanyánkat nem az 50-es, hanem az 1970-es évek végén vették el a komcsik. Emlékszem rá. Akkor már nem csecsemő voltam, hanem iskolás.

 

Erről az időszakról szól az IMP 2026. márciusi számában Dr. Danyi Pál: Kis magyar gazdaságtörténet című cikkének 2. része.