Péntek, szombat vagy vasárnap? – NG Istenek és vallások különszám

 

Az átkos szocializmusban voltam tizenkettedikes, amikor egy évig tanultunk filozófiát. Ennek keretében „ismerkedtünk meg” a Bibliával. Nem estünk túlzásba, egyetlen tanórát foglalkoztunk vele. Konkrétan én tartottam bemutatót az osztálytársaimnak, melynek illusztrálásra bevittem az akkori Jugoszláviában megjelent és onnan a papok segítségével rendelhető, magyar nyelvű Képes Bibliát. Nem mondtam semmit a Biblia keletkezésének történetéről. Szóba se hoztam Istent.  40 percbe próbáltam összezsúfolni a Biblia szerkezetét és érdekes történeteit.  Nem emlékszem, konkrétan miről beszéltem, de az tuti, hogy az osztálytársaim tátott szájjal, némán hallgattak. Majd a szünetben az egyikük odajött hozzám, és megkérdezte:

-        És akkor ki is volt Mózes?

Mentségére szolgáljon akkoriban egyáltalán nem vetítettek a bibliai történeteket bemutató filmek se a tévében, se a mozikban, pedig akkor volt az amerikai vallásos tartalmú filmek fénykorának utócsengése (pl. Ben Hur), illetve készültek nagyon jó egyéb filmek, (pl, Zeffirelli Názáreti Jézus című alkotása).

Biztos vagyok abban, hogy nem Pi Patel az egyetlen ember, aki azon tanakodik, melyik napon lehetne közelebb kerülni Istenhez, vagyis a muszlim, zsidó vagy keresztény vallás által közelítsük-e meg a Teremtőt, és pénteken, szombaton vagy vasárnap tartsuk az Úr napját.   

Persze sokan egyik napon se, mert szerintük nincs Isten. Egyesek tévesen azt állítják, hogy az ateisták semmiben se hisznek, de ez nem igaz, mert ők is hisznek, abban hisznek, hogy nincs Isten.

 

Viszont a számukra is érdekes lehet becsatlakozni a Biblia egy év alatt podcast hallgatásába, mert ha nem is akarják egyszerre kipipálni a szombatot és a vasárnapot, akkor is hasznos, hogy megismerjék a Bibliát, az emberi kultúra fontos dokumentumát, hiszen a múzeumok tele vannak bibliai tárgyú történeteket ábrázoló műalkotásokkal ugyanúgy, ahogy az irodalom, a zene, vagy más művészetek is vissza-visszanyúlnak az emberiség történetébe.

 

Fentiek alapján látható, hogy engem nagyon érdekel ez a téma, ezért nagyon örültem, amikor kezembe vehettem a National Geographic Istenek és vallások című különszámát.

Az alcíme szerint: A hit eredete, sokfélesége és jövője.

Ha a hit eredetén az alapokat értjük, akkor minden rendben volt, bár én személy szerint ennél többet vártam volna, na de ne várjunk sokat 94 oldaltól.

A vallás sokféleségét bemutató rész számomra zűrzavaros volt.

A vallás jövője az AI papokkal pedig ijesztő.

Tehát összességében csalódtam.

"Parancsra tettem"- HVG Extra Pszichológia 2026. 1.sz.

 

Néhány hete láttam Russel Crowe és Rami Malek főszereplésével a Nünberg című filmet, mely valós eseményeken alapul. Crowe Göringet játssza, Malek pedig azt a pszichiátert, akit arra rendeltek, hogy felmérje a per vádlottjainak pszichés állapotát. A per döcögősen indul. Természetesen Göring nem vall be semmit, hiszen ő csupán „parancsot teljesített”, egyébként sem tudott semmiről. Az esetre nincs nemzetközi precedens, az amerikai ügyész gyakorlatilag elvérzik a kérdéseivel, amikor jön a Malek által megformált orvos, aki tájékoztatja a vád képviselőt, hogy Göring súlyosan nárcisztikus. Javasolja, hogy próbálják meg ezt felhasználni. A brit ügyész sikert ér el azzal, hogy ezt az infót Göring ellen fordítja.

Ha tudni szeretnétek, hogyan, nézzétek meg a filmet.

A HVG Extra Pszichológia 2026. évi I. számának fő témáját a hatalmi játszmák adják. Nemcsak politikában - de abban is -, hanem a munkahelyen, családban, párkapcsolatban, az élet minden területén.   

A cikkeket végigolvasva felvértezhetjük magunkat azzal a tudással, mely segíthet felismerni és ezáltal elkerülni a manipulatív embereket és helyzeteket, mellyel például a Göringhez hasonló nárcisztikusok is előszeretettel éltek/élnek.

A Terminátor-nemzedék - IPM 2026.áprilisi szám

 

Én abba a generációba tartozom, akikben mély nyomokat hagytak a Terminátor filmek. Schwarzenegger és alkotótársai megtettek annak érdekében mindent, hogy ódzkodjunk a mesterséges intelligenciától.

Ugyanakkor sikeresen belecsúsztunk egy olyan korba, amikor az AI egyre inkább életünk részévé vált. Ezzel kapcsolatos gondolataimat korábban már megosztottam itt.

 

Az egyre sokasodó valóságshowkról is írtam. Említettem, hogy 20 évvel ezelőtt el se tudtuk képzelni, hogy milyen újdonságot lehet ebben a témában még bemutatni.

Lehet.

 

Nagyon sok csatornát fog a tévénk, de bővülő kínálattal fordítottan arányosan egyre kevesebbet tévézek. Ennek ellenére láttam, hogy újabban menő kincsek után „vadászni”, a legjobb ajánlatot megtalálni. Óriási pénzek és értékek cserélhetnek gazdát, feltéve, ha az ember rendelkezik valamilyen különleges tárggyal, aminek felismeri az értékét, magyarul nem dobja ki lomtalanításkor. Lenyűgözve néztem, hogy a szakértők micsoda tudással rendelkeznek a tárgyak értékének vagy éppen értéktelenségének felismerése terén. Megállapítottam, hogy ez egy olyan érdekes szakterület, amihez én soha nem fogok érteni.

No de nem gond, hiszen itt van az AI, és ha az ember tud jó promptot írni, megbecsültetheti a kezébe került tárgy értékét.  

(Kapcsolódó cikk: Sümegi András: a ChatGPT, mint értékbecslő)

Homokszemet a homokszemre - BBC History 2026.áprilisi szám

Mi, emberek különbözőek vagyunk nemcsak külsőleg, belsőleg is. Van, aki ténylegesen pacifista. Van, aki csak annak mutatja magát, de folyton a háborúval riogat.

Korábban már írtam arról, hogy egy feladat elvégzését, így pl. vezetői tisztség betöltését milyen szempontok befolyásolják.

Egyrészt nagyon fontos az a helyzet, azok a körülmények, amiben a vezetői alkalmasság kérdése felmerül.

Másrészt lényeges, hogy az a személy, aki betölti a tisztséget. A személyhez kapcsolódóan több szegmens kell figyelembe venni.

-          50 %-ot tesz ki összesen a 3 „K”:

o   képzettség, (milyen tanulmányokat folytatott)

o   képesség, (mit tud megoldani, kivitelezni)

o   készség (mit akar megoldani, kivitelezni).

-          a másik 50 % az illető személyisége.

 

Bizonyára tudjátok, hogy a miniszter szó a minister latin szóból ered, és szolgát jelent. Így bár az állami irányítás, vezetés csúcsán vannak a miniszterek, valójában az lenne a feladatuk, hogy szolgálják azt a népet, mely a magaslatokba emelte őket.

A fentiek függvényében érdemes elgondolkodni azon, milyen egy jó miniszter, sőt egy jó miniszterelnök.

 

Ezzel próbálkozik a BBC History 2026. áprilisi száma, melyben három magyar és tíz brit, a történészek által jónak ítélt miniszterelnököt mutat be.

 

A három magyar miniszterelnök:

-          Batthyányi Lajos, aki egy bő évig volt miniszterelnök és életét áldozta a meggyőződéséért.

Kortársai szerint tekintélye, tudatossága, határozottsága és elvhűsége tette jó miniszterelnökké.

Nagyon jó politikai érzékkel és helyzetfelismeréssel rendelkezett.

Ugyanakkor képes volt arra, hogy felülvizsgálja, és ha kellett korrigálja korábbi álláspontját.

Nagy rutinnal tartotta össze a különböző személyiség típusú embereket. Minisztereit nem beosztottként, hanem partnerként kezelte.

 

-          Andrássy Gyula, a „szép akasztott férfi”, akiről az Andrássy utat elnevezték, és aki nagyon sokat tett a főváros fejlesztéséért.

Az ország egyik leggazdagabb arisztokratája volt, aki csupán kötelességtudatból vállalt hivatalt.

 

-          Tisza Kálmán, aki a második leghosszabb ideig viselte ezt a tisztséget, és kormányzása idején számtalan fejlesztésen ment át az ország, és Budapest is.

Praktikus gondolkodású, döntésképes személy volt. Mindig tudott érvelni, és képes volt a politika porondján folyamatosan szerepelni, dinamikus alkat volt.

Kormányzata idején nem voltak visszaélések, nem volt korrupció.

Miniszterelnöksége idején számos eredményt ért el:

o   Margit-híd és a déli összekötő vasúti híd átadása,

o   a Tiszán 8 híd építése,

o   a nyugati pályaudvar megnyitása

o   a körutak kialakítása, az Andrássy út megnyitása,

o   rakpartok kialakítása

o   Budapest belső területeinek lekövezése és csatornázása,

o   az első villamos elindítása a körúton,

o   vidéken községi iskolák nyitása képzett tanítókkal.

Filozófiája szerint egy nemzet életében vannak forradalmi korszakok, amikor forradalmi férfiakra és tettekre van szükség, és vannak olyan korszakok, maikor csendes építőmunka következik. „Homokszemet a homokszemre, téglát a téglára”- ahogy mondta. 

Szerintetek milyen tulajdonságokkal kell egy jó miniszterelnöknek rendelkeznie?

Figyelsz? - National Geographic ADHD különszám

 

Néhány héttel ezelőtt 30+-os nagylányom meglepő kijelentést tett, amikor azt állította, hogy ő figyelemhiány zavaros.

-        Hogy lennél az?! –kérdeztem megdöbbenve.

Középfokú nyelvvizsgája van angolból és németből. Alap- és mesterképzésen szerzett diplomája is van, most munka mellett jár doktori képzésre. Különben is: lány.

Teljesen elfogadhatatlan volt számomra ez a feltételezés.

Azután elkezdtem utána olvasni a dolognak, és már az elején megkapta a szememet a figyelemhiány zavar egyik bizonyítéka: rendetlenség van körülötte.

Rendetlenség? :O Hát igen, nem is kicsi.

Pedig már kétszer olvasta Marie Kondo rendrakós könyvét.

Ezután már faltam a figyelemhiány zavar tüneteit taglaló sorokat:

-        Nehezen barátkozik,

-        Csendes, visszahúzódó,

-        jó tanuló,

-        szorongós,

-        túlreagálja a dolgokat.

Te jó ég!

Ha én ezt tudtam volna.

Persze még nem késő, és bemelegítésnek nagyon jó a National Geographic ADHD különszáma, melyben ezzel az állapottal kapcsolatban más érdekességről, pl megfelelő táplálkozás, szükséges testmozgás, stb. is lehet olvasni.

Érzed? – Mindennapi pszichológia, 2026. évi 1. szám

 

Vezetői coaching veszünk részt a munkahelyemen annak érdekében, hogy jó vezetői csapattá váljunk.

Nagyon élvezem, mert egymást követik a jobbnál jobb feladatok. Egyik ilyennel a coachunk arra próbált megtanítani minket, hogy milyen szempontokra figyeljünk az álláspályázók interjúztatása esetén.

Az mondta, hogy a fontos területeket két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik felében vannak a készségek, tapasztalatok, képzettség. A másik felét viszont egyetlen dolog teszi ki, ami önmagában olyan fontos a jelentkező megítélése esetén, mint a másik három együtt.

Elkezdtem gondolkodni, hogy mi lehet olyan fontos, mint a jelentkező iskolai végzettsége, tapasztalata és egyéb készségei. Azután másik oldalról közelítettem meg a problémát: mi volt az az ok, ami miatt el kellett néhány kollégát bocsátani, esetenként azonnali hatállyal.

Szerintetek mi lehet a közös ok?

Mivel intézményünk szociális intézmény, én az empátiára tippeltem, mivel ezt a szakmánkban nagyon fontosnak tartom, hiszen nagyon sok ügyfelünk olyan kisgyerek, akik életkorukból kifolyólag még vagy nem tudnak beszélni, vagy tudnak, csak nem tudják, vagy nem merik megfogalmazni a problémájukat. Ilyen esetekben nagyon fontos szerepe van az empátiának, a beleérző képességnek.

-        Majdnem jó – felelte a coachunk, - de ne ilyen konkrét dologra gondolj, hanem valami ezzel kapcsolatos általánosabbra.

-        Személyiség?

-        Hát persze!

Azért kellett attól néhány kollégától érzékeny búcsút venni, mert nem volt megfelelő a személyiségük erre a munkára.

(Kapcsolódó cikk: Mannhardt András: Empátia)

 

Mindenki másképp csinálja, azaz a vérfertőzés kultúrájának változása – BBC History 2026. március

 

Ha nem is a kezdő napon, azaz idén január elsején, de egy hónappal később felcsatlakoztam a „Biblia egy év alatt” podcast olvasótáborához. Már túl vagyunk a legelső, legismertebb és legizgalmasabb történeteken (teremtés, Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Jákob és Ézsau meg az egy tál lencse, József testvérei, stb.) és most egy kicsit kevésbé érdekes, néha már-már unalmasnak tűnő részt hallgatunk. Ugyanakkor ha az ember nagyon figyel, rájön, hogy mennyire fontos részek vannak a Leviták és a Számok  könyvében, vagy a Második törvénykönyvben. Isten itt adta parancsba pl. azt, hogy az emberek ne kövessenek el vérfertőzést.

Igaz, hogy a Btk. bünteti a közeli családtagok közötti szexuális kapcsolatot, sajnos mégis vannak honfitársaink, ahol nemcsak az az elvárt, hogy 12 évesen ne legyenek szüzek a lányok, de az is, hogy az apa „avassa be” a lány gyermekeket. Förtelmes, undorító, felháborító. És bár sok esetben a kislányok tiltakoznak ez ellen, hiszen a többség 12 évesen egyáltalán nem érett se mentálisan, se fizikailag a rendszeres szexuális életre, amikorra idősebbek (20-30 évesek!) lesznek, elfelejtik, hogy mennyire viszolyogtak ettől, megszokott lesz sokuk számára ez a természetellenes szokás, annyira idomulnak a saját társadalmi csoportjuk elvárásaihoz, hogy ők is így nevelik gyermekeiket.  

Pedig aki olvasta a Vukot, az tudja, hogy az állatok is megismerik a közeli rokonaikat és nem létesítenek velük ilyen kapcsolatot.

Ezek az emberek ezzel a szokással persze veszélyeztetik a többségi társadalomban lévő helyzetüket, mert ma már ez nemcsak nem divat, de büntetendő is, ahogy fentebb írtam.

Persze nem mindig volt így.

Az ókori Egyiptomban teljességgel elfogadott volt, hogy az uralkodók a testvéreikkel házasodtak.

A BBC History 2026. márciusi számának fő témája a Kleopátrák kora, így több cikkben is olvashatunk erről a korról, erről az egyébként egészségkárosító tradícióról.