2025. május 11., vasárnap

Nekem május 1.




Az IPM 2025. májusi számában Legát Tibor „Vonulnak a dolgozók” című cikke régi képekkel felidézi a szocializmus korának május elsejei ünnepségeit, mely érdekes időutazásként engem is elrepített fiatalkoromba.

A kis Moszkva néven ismert Szolnokon ennek az ünnepnek kiemelt szerepe volt a rendszer dicséretében, ami azt jelenti, hogy különösen a fehér házban – a fehérre festett pártházban – ügyködő elvtársak nagy figyelmet fordítottak arra, hogy mindenki részt vegyen a jeles nap ünneplésében. Persze ez az ünnep tényleg jeles, ha visszanézünk történelmi múltjára, csakhogy az elvtársak einstandolták és ezzel kiüresítették, sőt utálatossá tették ez az egyébként fontos eseményt.

A szocializmus idején az ünnep két részből állt: először a főtéren hivatalos ünnepet tartottak, beszédekkel, integetős, táblás felvonulással, majd jött a lényegi rész a tiszaligeti majális, körhintával, kirakodó vásárral, meg ami kell.

Persze az elvtársakon kívül mindenki utálta a a felvonulásos részt, ezért vagy emiatt (?) kötelező volt rajta részt venni. Amikor gimis lettem, 9.-ben csak a kilencedikeseknek, majd a következő két évben a 12.-sek kivételével mindenkinek, végül mire 12.-es lettem, és fellélegezhettem volna, mindenkinek kötelező volt végigállni, végigjárni a kétórányi dögunalmat. Így aztán minden évben ott voltam. Szerencsére ezt a részt elsodorta a rendszerváltás. 

Gyerekkoromban apám a Volánnál dolgozott, és ilyenkor mindig kimentünk a vállalati üdülőbe, ahol minden gyerek kapott valami játékot, ha részt vett az esztrád műsorban, vagyis hajlandó volt elszavalni egy verset, vagy elénekelni egy nótát. Én szerettem a verseket és nem féltem kiállni, ezért aztán mindig játékkal tértem haza.

Ezt a kedves részt sajnos elsodorta az áradó Tisza, egyik áprilisban ugyanis akkora árvíz volt, hogy lezárták a Tiszaligetet, így elmaradt a majális. A következő években pedig már nem volt olyan, mint a korábban. Nem is mentem ki többet.

Mindezektől függetlenül nekem még mai napig is ez a kedvenc „állami” ünnepem, mivel ez számomra a kedvenc évszakom, a nyár beharangozója.

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése