A tyúk vagy a tojás

 

Nem emlékszem, hogy a csillagászattal való kapcsolatomban mi volt előbb: a könyv vagy a látvány.

Vagyis az, hogy elolvastamAlbert Ducrocq Az anyag regénye című regényét, vagy az, hogy két gimis barátnőmmel ellátogattunk a házunk közelében lévő 24 emeletes ház tetején működő csillagvizsgálóba.

Ez a két esemény megváltoztatta az életem, hiszen korábban pszichológus akartam lenni, viszont ezt követően csillagász akartam lenni. Más kérdés, hogy végül geofizikus lettem.

Ez a két esemény közvetlenül egymás után történt. Mindenesetre egy évtizedre szóló szerelem szövődött köztem és a csillagászat között, aminek mindössze első lányom születése vetett véget, ugyanis ezt követően nem tudtam a csillagvizsgálóba járni, és a sok mesekönyv-olvasás miatt a csillagászati szakirodalom is kikerült az érdeklődési körömből.

Néhány évvel ezelőtt kezdtem el újra csillagászati könyveket olvasni. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire lemaradtam, mert az elmúlt 31 évben sok érdekes felfedezést tettek a tudósok.

Ebben a körben különleges élmény az IPM Univerzum különszáma. A 2024. évi 1. szám egyik kedvenc témámról, a kozmológiáról szól, így aki szeretné tudni, hogy mi a sötét anyag és a sötét energia, ezt a magazint mindenképpen olvassa el.

Hiszékenység a fake news árnyékában

 

Álhírek, vagyis hamis információt terjesztő híradások mindig is voltak a történelemben. Természetesen olyanok is, melyek szándékosan próbálták valamilyen oknál fogva félrevezetni az embereket. Céljuk elsősorban az, hogy befolyásolja az emberek vélekedését egy személyről vagy eseményről, melynek eredménye lehet az, hogy lejáratnak, elhiteltelenítenek valamely személyt (pl. Lucreczia Borgia a végzett asszonya volt, Mária Terézia lovakkal való állítólagos szexuális kapcsolata), vagy a valóságnál jobb színben tüntessenek fel valakit (pl. Napóleont harci sikerei esetleges eltúlzásával, vagy sikertelenségei kozmetikázásával).

Azt gondolhatnánk, hogy napjainkban sokkal nehezebb álhíreket terjeszteni, mivel számtalan hírforrásból lehet tájékozódni, de sajnos ez pontosan ellenkezőleg van. Minél több ugyanis a forrás, annál többféle lehet az információ ugyanarról a tényről.

Ezt pszichológiai tényezők is színesítik.

Egyrészt az emberek sokkal jobban szeretnek egy közösséghez tartozni, mint az igazságot tudni.

Másrészt érvényesül a megerősítési torzítás, vagyis az a jelenség, hogy az emberek a beérkező információk közül azokat részesítik előnyben, melyek megfelelnek a saját szájízüknek, függetlenül attól, hogy ezek az információk igazak vagy sem.

Így aztán például napjainkban sokan rettegnek a háborús veszélytől akkor is, ha nincs háború, és mellesleg Magyarország a történelem legerősebb katonai szövetségének (NATO) tagja. Egyesek az ilyen álhírekre még rá is erősítenek.

Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy a magyarországi zsidóság hiába értesült a II. világháború idején arról, hogy a németek elkezdték deportálni a környező országokban a zsidókat, hiába jöttek figyelmeztetések a koncentrációs táborokból megszökött személyektől, a magyar zsidók nem hitték el. Azt gondolták, hogy ilyen nálunk nem történhet, ezért a szaporodó figyelmeztetések ellenére sem menekültek, és így menthetetlenül bekövetkezett a katasztrófa. 

Kapcsolódó cikk: 

Múlt-kor 2024. őszi számában

Az október a szabadságra emlékezés hónapja

 

Amikor harmadikos volt a középső lányom, a magyartanára (egy férfi) memoriterként feladta nekik, hogy tanulják meg az aradi vértanúk neveit. Megszenvedtünk vele. Mindketten. Hiszen egy 9 éves gyerek egy ilyen feladatot csak segítséggel tud megtanulni. Nem vagyok pedagógus, tehát nem tudom, hogy egyes életkorokban milyen memoritereket lehet adni a gyerekeknek. Ettől függetlenül azt gondolom, ez a memorizálás túl nehéz feladat egy 9 évesnek, ugyanakkor ekkor jöttem rá, hogy bár elmúltam már 9 éves, nem is egyszer, és nem tudom ezeknek a hősöknek a nevét, pedig a hazáért haltak meg. Nem futottak el, nem mondták el, hogy ekkora birodalom ellen nem harcolnak, mert úgyse nyerhetnek, hanem küzdöttek.

Kellenek ilyen emberek. Kellenének.

Nemcsak a nevüket, a szellemiségüket is meg kellene tanulni, minél több embernek…mindenkinek.

Addig is október a szabadságra emlékezés (október 6. és október 23.) hónapja.

 

Kapcsolódó cikkek

Megtorlás és emigráció (1848-49)

A törökverő hadvezér (Hunyadi János)

Forradalom Hajdúnánáson (1956)