Amikor megfordult a világ az én fejemben
Amikor megláttam, hogy Lenin halálának 100. évfordulójára tekintettel ebben a számban 5 cikk szól Leninről, illetve a XX. század eleji orosz forradalmakról, egyik kicsit csalódott voltam, mert gyerekkoromban súlyponti tényező volt ez a téma. November 7-ét mindig megünnepeltük, alsó tagozaton újságkivágásokból plakátot, albumot kellett készíteni az eseményekről, felső tagozattól érettségiig jó esetben csak meg kellett hallgatni az ünnepi előadást, rossz esetben részt kellett benne venni, vagyis ezzel kapcsolatos szövegeket, verseket kellett megtanulni, elmondani közönség előtt. Ezért talán érthető, hogy nem kedvenc témám ez az időszak.
Eddig azt gondoltam, mindent tudok róla, de most jött, látott és győzött Christopher Read, a Warwicki Egyetem XX. századi orosz történelemmel foglalkozó professzora, aki „Az 1917-es oroszországi forradalmak” című cikkével új szemszögből mutatta be ezt a számomra lerágott történetet. Ne felejtsük el, hogy ő angol, vagyis nem a volt szocialista blokkból való, így olyasmit is leírhat, amit előttünk korábban eltagadtak, megváltoztattak.
Ezt írja cikkében: „(A bolsevikok) letartóztatták a Téli Palotában maradt minisztereket, amit „nem rohammal foglaltak el”, ahogy általában hiszik, mivel nem is védte senki: a szovjet erők egyszerűen besétáltak..... Az egyik tanú szerint nem megszerezték a hatalmat, hanem a csatornában találták és felvették.”
Pardon? Tessék? Mit tetszik mondani? Hogy még se voltak olyan óriási, bátor hősök a bolsevikok, csupán malacuk volt?
Nocsak, nocsak!
Már ezért a néhány mondatért érdemes volt elolvasni ezt a magazint.
 |
| Hedvig lengyel királynő XIV. század végén készült Zsoltáros könyvének részlete (Yoda?) |
 |
| Hedvig lengyel királynő XIV. század végén készült Zsoltáros könyvének részlete (Gandalf?) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése