 |
| Diarától |
Azt
mondják, az írók saját maguknak írják az első könyvüket.
Ebben
lehet valami, mivel az első személy, aki olvassa a könyvet, maga az író, aki természetesen igyekszik
a saját ízlésének megfelelően alakítani a szálakat. Az én esetemben ez a
feltevés négy könyvre terjedt ki, ugyanis a Jóslatok előtt még három másik regényt
írtam, így szerintem az „első könyv” fogalmát ki kell bővíteni, és az első
nyomtatásban megjelent kötetre kell vonatkoztatni.
Ha
ugyanis mások is olvassák az írásomat, sőt, tömegesen olvassák, akkor kezd
kialakulni egy kép, mi tetszett és mi nem az olvasóknak.
Az
író ésszerű határok közt figyel ezekre az igényekre, hisz nem szeretné
elveszíteni nagy nehezen megszerzett olvasó táborát, viszont ugyanilyen fontos
az író saját egyénisége, amin belül kell hogy maradjon a történetvezetés.
A
Jóslatokról írt véleményeket, kritikákat és üzeneteket olvasva arra következtetésre
jutottam, hogy van egy fontos terület, mellyel mindenképpen foglalkoznom kell a
következő könyvben.
Nevezetesen
a romantika.
Sokan
jeleztétek kimondva-kimondatlanul, sőt, én magam is érzem, hogy néhány
romantikus jelenet meg elfért volna a történetben, hogy jobban megismerhessük a
szerelem folyamatát, így meghajlok az „erőszak” előtt, és jelentem alássan, a
Halhatatlan álomba legalább kétszer annyi romantikus szösszenet lesz, mint a
Jóslatokban volt. Sőt, megírtam életem első szex-jelentét, igaz, szoftos, de ezen
túl én nem is szeretnék menni. A többit bízzuk a képzeletünkre! :P
Ha
valaki még nem látta volna még azt a sok csodás borítótervet, amit a Halhatatlan
álomhoz kaptam a kedves Olvasóktól, az megnézheti facebookon, illetve egy
válogatást itt az oldalsávban.
És
azt is megnézhetik, hol tartok a Halhatatlan álommal.
Az első bekezdés: hát igen, meg kell találni az egyensúlyt a "miért ezt írta? miért így írta?" és a "de hát a történet/szereplők így és ezt mondták..." között. És az még rosszabb, ha széles a közönség kor szempontjából, meg úgy egyébként is, mindenkinek más tetszik.
VálaszTörlésRomantika: jelentem alásan, én elvagyok nélküle:) Úgy értem, ha a történet azt kívánja, akkor legyen, ha nem kívánja, ne legyen. Viszont arra a szoftos részre kíváncsi leszek:)
A borítók nagyon szépek!!:)
Szia!
VálaszTörlésHááát, én is írtam 5 regényt, és volt, amit talán nem kifejezetten magamnak írtam... A Kristályszépnél eldöntöttem, hogy kiszemelek szépen egy csoportot, amelyiknek próbálom minden igényét kielégíteni. :-D Előtte fantasy-t és steampunkot írtam, a Kristályszép pedig misztikus-romantikus YA regény. Kiderült, hogy nem is volt teljesen jó ötlet a nagy romantika. Azért nem kapott pozitív elbírálást, mert "romantikus ködben lebegett" az egész mű. Inkább a fő konfliktust kellett volna erősítenem. Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy jobb, ha nem hagyjuk, hogy túlságosan is befolyásoljon minket a "TREND". Újat kell teremteni. :-D Én most ezzel próbálkozom... (De neked sikerült, a Jóslatok hálójában szerintem abszolút nem átlagos YA regény.)
A Halhatatlan álmot nagyon várom! :-)
Darolyn, én is elvagyok romantika nélkül, de ez a történet mégis elbírj egy kis szerelmet. A szoftos részre még várni kell :P
VálaszTörlésArtie, nagyon jó kérdést vetettél fel: Mi is a romantika? semmiképpen nem tömény nyáladzás, szerintem. És persze kell valami, ami előre viszi a történetet, és ez ne a romantika legyen, a lamúrt hagyjuk meg plusz töltetnek :)
VálaszTörlésA Jóslatok valóban nem átlagos YA-könyv, mint ahogy egyes olvasók szerint nem is YA-könyv, hanem egy kortalan regény.