2013. január 20., vasárnap

KIMTE-pályázat

Tavaly indultam a KIMTE - pályázatán, ahol ugyan nem nyertem , ahogy más se, hisz nem adtak ki első díjat, de az itt lent idézett  vélemény nagyon tetszik nekem, mert olyan személy írta, aki észrevette, hogy mi a könyvem lényege, és úgy értelmezte a történetet, ahogy én szerettem volna, hogy fogadják az olvasók. Nem látott a regényben olyan sablonokat, amit én nem is akartam belepakolni, amit meg látott, azt vállalom.
Persze tudom, hogy nem tetszhet mindenkinek. Ez természetes. 
Mindenesetre megosztom veletek is a véleményt.
Figyelem! Nagyon spoileres!!!!


B. M. Grapes: Jóslatok hálójában / Könyvmolyképző

Jó stílusban megírt, élvezetes olvasmány. A regényt szervező rejtély jópofa, fiatalos, modern és érdekes. A szöveg könnyen olvasható, és a fiatalok életébe bepillantást nyújtó olvasmányélménynek bizonyult. Noha akadtak benne olyan dolgok, amelyek elgondolkoztattak, például hogy mióta tanítanak deriválni a középiskolában? Nekem ez az anyagmérnöki karon volt egyetemi tananyag. A történet több fantasztikus elemet tartalmaz, köztük a faliújságra önmagától kiíródó, elpusztíthatatlan jóscetlit, illetve ez később misztikus alapon magyarázódik. A cetli fantasztikus, a(z) (energia)vámpír gótikus-frenetikus hagyományokkal rendelkező elem. És itt ismét eljutottunk a fantasy-fantasztikus előfeltétel-kérdéséhez, hiszen amennyiben nem ragaszkodunk a mitikus alapon működő, eszképikus, kardos-varázslós fantasy definíciójához, abban az esetben ez a regény az Ólompegazussal, a Balor szemével, a Fénytöréssel, a Szabadeséssel, A Gyásznémberrel minden tekintetben egyenlő regény, természetesen a fikció területén. Akár fantasy is lehet. Az olvasás alatt az a kérdés azért felmerült bennem, hogy vajon minden tapasztalt energiavámpírnak be kell-e vállalnia a matekdogát, hogy "friss húshoz" jusson? : ) (vicc) Szóval minden fejezet egy új rejtéllyel kezdődik, titokzatos jóslatokkal szembesít bennünket, amely jóslatok a fejezetek végére beteljesülnek. Emellett fut a nyomozás vonulata, ami a jóscetlik titkára akar feleletet adni. A rejtély mellett fontos még a szerelmi szál, ami a cetlik titkának bonyolódásával párhuzamosan és spontán alakul. A lezárás minden felvetülő kérdést megmagyaráz, és egy plusz fordulattal (rózsapálca) lezárja az egyébként is fordulatos regényt. A fináléban az összes fontos szereplő részt vesz, és minden kérdés megválaszolódik, van tehát egy "nagyjelenet" a történet végén, ami szerintem szükséges is a lezáráshoz. A "nagy bumm", a nagy robbanás
tehát megtörténik, és azt követően némi utójáték is van, ez teljesen jó és sokat használt sablon, majdnem minden amerikai film ezt a sémát követi.
Összefoglalva tehát: kellemes, könnyed, jól megírt, precíz szerkezetű fantasztikus regényről van szó, egyike a három könyvnek amit ténylegesen is élveztem, és aközé a három mű közé tartozott, amit a díjra javasoltam.



1 megjegyzés:

  1. Gratulálok a kritikához, ez igazán jó egy kritikustól! :-D A sablon meg egy fura szó, én sosem foglalkoztam vele túlzottan. Minden történetben van sablon. Sokan véletlenül, akaratukon kívül használnak sablonokat. Hiszen a különféle stílusoknak, műfajoknak van sajátos vázuk. Ha teljesen, abszolút egyedi művet akar alkotni valaki, akkor írjon dadaista történetet! "A fa felmászott a mókus szemüvegkeretére, és ott szörnyethalt madárinfluenzában" - Ez lenne a cím. -.- :-D

    VálaszTörlés