Nehéz a fordító sorsa

Én még soha nem fordítottam regényt, de el tudom képzelni, milyen nehéz dolguk van sokszor a fordítóknak.  Még egy egyszerű irodalmi szöveg is tele lehet tűzdelve olyan szakszavakkal, ami a szakterületet ismerők számára is feladja a labdát.

Itt van például Jodi Picoult Magányos farkas című könyve, melyben számtalan jogi kifejezéssel találkozhat az olvasó.

Vannak egyszerűen megfejthető szófordulatok, például egy kórház nem emel vádat, mindössze feljelentést tehet. A vádemelés az ügyészség feladata. (125.o.)

Átlagember számára a törvényes és jogi szavak valószínűleg ugyanezt jelentik, ha viszont szövegösszefüggésbe helyezzük őket, biztos sokan tudják, hogy a jogi képviselő és a törvényes képviselő nem ugyanaz. Jogi képviselő például az ügyvéd a perben, vagy valamilyen hatóság előtt, törvényes képviselője pedig annak a személynek van, aki nem cselekvőképes, tehát életkora vagy szellemi állapota miatt nem rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Gyermekek esetében a törvényes képviseletet az esetek többségében a szülők látják el. Amennyiben nem tudják ellátni, vagy nem láthatják el, a gyermek részére e gyámhivatal gyámot rendel. Magyarországon a nem cselekvőképes nagykorúak törvényes képviseletét nem gyámok, hanem gondnokok látják el. A gondok és gyám angol megfelelője a guardian, aminek fordításával a fentiek miatt vigyázni kell. (pl.187.o.)

Laikusok számára is közismert, hogy Magyarországon a polgári perben a feleket felperesnek és alperesnek hívjuk, illetve hogy a büntető perben egyik oldalon a vád/vádló (ügyész), másik oldalon a vádlott áll. Ez utóbbi jogi képviselője a védő(ügyvéd). (199.-200.o.)

Picoult könyvéből persze kiderül, hogy nem meglepő módon az USÁ-ban teljesen más az ügymenet például akkor, ha el kell dönteni, hogy egy öntudatlan kómás beteggel mi legyen. A fordító ideiglenes gyámot rendel számára, Magyarországon ezt a személyt eseti gondoknak hívják. Akik kicsit tájékozottak, nem lepődnek meg azon, hogy Amerikában mennyire másként oszlanak el a hatáskörök a bíróság és pl. a gyámhivatal között, így néha a szakmabeliek számára is nehéz lehet a fordítás.

Biztos sokan tudják, hogy az USÁ-ban két külön bűncselekmény külön elnevezéssel az, amit a magyar jog emberölésnek nevez. Az USA-beli emberölés neve nálunk gondatlan emberölés. Amit az amerikaiak gyilkosságnak neveznek, az nálunk a szándékos emberölésnek felel meg. A könyv többször is megjelöli azt a három feltételt, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy gyilkossággal vádoljanak valaki: előre megfontoltság (nálunk előre kiterveltség, én így fordítottam volna), szándék és rosszhiszeműség. Jogászként a „rosszhiszemű” szóval nem tudtam mit kezdeni, mert ez nálunk a büntető jogban egyáltalán nem ismert, inkább más jogterületekhez, mint pl. a polgári jog, közigazgatási jog kapcsolódik. A magyar büntető jogban ennek szerintem az „aljas indokból és célból” fordulat felel meg. (190. o.)
A könyv által ideiglenes gyámnak nevezett személy feladatait a magyar jogban az eseti gondnok látja el. Én ezt a kifejezést használtam volna. (pl. 252.o.)

Nem kötekedni akartam, csak néhol zavart a magyar gyakorlattal ellentétes fordítás.