Kétszer kettő néha öt - Mindennapi pszichológia 2025. nyár

 

Édesanyám olyan korban született, amikor nem volt tévé. Ennek megfelelően később is nagyon jól elvolt tévé nélkül. Néha azonban vetítettek olyan filmeket, amiket sohasem hagyott ki. Ilyen volt például a Négyszer kettő néha öt vagy a Mese a tizenkét találatról. Ezeket a filmeket mindig megnézte, ha vetítették. Rengetegszer látta, én azonban nem értettem, miért van oda ezekért a szememben régiségekért, főleg hogy egyébként ritkán tévézett.

Mostanra rájöttem. Amikor a huszas éveimben készült Ötvös Csöpi filmeket és a Linda sorozatot újra vetítik, mindig megnézem őket. Én is kaptam már erre vonatkozó kritikát, de nem érdekel. Természetesen tudom, miért szeretem ezeket a filmeket. Láthatom azokat az utcákat, azokat az azóta kiszuperált autókat és azokat a rég divatja múlt ruhákat és frizurákat, melyek fiatalkoromban életem részei voltak. Ezek a filmek visszarepítenek a fiatalkoromba. Már-már olyan, mintha tényleg a 80-as években lennénk., és ismét fiatal lennék.

A Mindennapi pszichológia 2025. nyári számában Jakabffy Éva Megfiatalodás 2.0 című cikkében olvashatunk a fiatalságra való törekvésről, melynek kutatása során 1981-ben New Hampshire-ben kísérletet folytattak hetvenes-nyolcvanas éveikben járó férfiakkal, aki számára 1959-es környezetet teremtettek. Hogy mi történt, azt elolvashatod a magazinban.

Rubicon Hidegháború - A vikunyától a ballisztikus rakétáig

 

Amikor először jártam egyetemre, nagyon jó tanáraim voltak: nem buktattak, ha kell, ha nem. Ha nem érezték erősnek a tudásomat, megkérdezték, hogy akarok-e még tanulni, amire persze én mindig azt válaszoltam, hogy nem, mire minden további nélkül beírták a kettest.

Változást a jogi egyetem hozott, ahol lazán meg lehetett bukni bármelyik tantárgyból úgyis, hogy halálra tanulta magát az ember. Rögtön az elején szembesítettek minket azzal, két igazán húzós tárgy van. Nem, nem a római jog. Az a mondás járta, hogy a jogtörténet mondja meg, kiből lesz jogász, a nemzetközi jog pedig azt, hogy mikor lesz jogász.

A jogtörténet a gimis töri kibővített változata volt. A nemzetközi jog viszont mindent magában foglalt a dél-amerikai teveféle vikunyák védelmére vonatkozó nemzetközi egyezménytől a ballisztikus rakétákig.

Mint mindenki más, én is tartottam tőle, azonban tanulás közben ráéreztem az ízére: nagyon érdekes tantárgy volt, mivel rengeteg magyarázatot szolgáltatott a jelenlegi politikai helyzetre.

Már többször is írtam arról, hogy rendszeresen át kellene nézni az általános és középiskolai tanrendet, és változtatni kellene rajtuk, mert bár bennem is van reálos érdeklődés, de a 4 év kémiát és 5 év fizikát nagyon soknak tartom. Főleg a szerves kémiát. Aki nem fog ezzel foglalkozni, annak ez egy fölöslegestantárgy, fölösleges tudás, ami idővel már elfelejtődik. Ugyanakkor számtalan fontos ismeret fel se merül a suliban. Ilyen például a pszichológia, illetve töriből sokan nem jutnak túl a II. világháborút követő éveken, így a nemzetközi eseményekről finoman szólva komoly hiányosságai vannak az átlag tanulónak. Pedig nagyon fontos lenne tudni például, mi az izraeli-arab ellentét, vagy az ukrán-orosz háború oka, és előzménye. Azt, hogy miért van kettéosztva Korea. Hogyan alakulnak ki, és hogyan működnek a diktatúrák, stb.

Aki szeretné pluszismeretekkel felvértezni magát, nagyon sok hasznos olvasnivalót találhat a Rubicon Hidegháború bukazinban.

Gondtalan élet teknős módra - IPM 2025. augusztus

 

Soha nem mutattam különösebb érdeklődést a hüllők iránt, de az utóbbi években mégis közel kerültem hozzájuk. Ennek oka két személy.

Egyikük egy kollégám, aki 42 évesen áprilisban öngyilkos lett. Ez az eset mindannyiunkat nagyon meglepett és mélységesen megrendített. Mindig nagyon vidámnak látszott. Egyikünk se sejtette, hogy micsoda fájdalmak nyomták a lelkét. Gyakran mondogatta, hogy Galápagosi óriás teknős szeretne lenni, mert az sokáig él, és nincs semmi gondja.

A másik teknősrajongó a 28 éves „kicsi” lányom, akit rengeteg dolog érdekel, például a teknősök is. Kérésére tavaly ellátogattunk a balatonföldvári Teknősparkba, ami egy magántulajdonban lévő, kizárólag teknősöket bemutató állatkert. Nem bántam meg, mivel ennyiféle teknőst még soha nem láttam. Ráadásul a tulajdonos nagyon sok érdekességet mesélt a teknősökről. Körbevezetett minket és minden állatról mondott egy-két mondatot. Megmutatta, milyen gyorsan eszi meg az óriás teknős az almát úgy, hogy nem fogja meg a lábával. Azt is láthattuk, hogyan fordul vissza nagy küzdelem árán a hátára borult állat.

A tulaj észrevette, hogy a kicsi lányom teknősös medált és fülbevalót visel, és amikor a lányom mondta neki, hogy éppen a hely miatt vette fel, az öreg meghatódva köszönte meg ezt a gesztust. Tehát érdemes volt odalátogatnunk.

Igaz, „csak” szárazföldi tejnősöket láttunk ott, ez a látogatás mégis kedves emlékeket idézett fel, amikor az IPM 2025. augusztusi számában a tengeri teknősökről szóló cikket olvastam.

Aldabrai óriásteknős, 11 éves, 80 kg