2017. július 13., csütörtök

Nehéz a fordító sorsa

Én még soha nem fordítottam regényt, de el tudom képzelni, milyen nehéz dolguk van sokszor a fordítóknak.  Még egy egyszerű irodalmi szöveg is tele lehet tűzdelve olyan szakszavakkal, ami a szakterületet ismerők számára is feladja a labdát.
Itt van például Jodi Picoult Magányos farkas című könyve, melyben számtalan jogi kifejezéssel találkozhat az olvasó.
Vannak egyszerűen megfejthető szófordulatok, például egy kórház nem emel vádat, mindössze feljelentést tehet. A vádemelés az ügyészség feladata. (125.o.)
Átlagember számára a törvényes és jogi szavak valószínűleg ugyanezt jelentik, ha viszont szövegösszefüggésbe helyezzük őket, biztos sokan tudják, hogy a jogi képviselő és a törvényes képviselő nem ugyanaz. Jogi képviselő például az ügyvéd a perben, vagy valamilyen hatóság előtt, törvényes képviselője pedig annak a személynek van, aki nem cselekvőképes, tehát életkora vagy szellemi állapota miatt nem rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Gyermekek esetében a törvényes képviseletet az esetek többségében a szülők látják el. Amennyiben nem tudják ellátni, vagy nem láthatják el, a gyermek részére e gyámhivatal gyámot rendel. Magyarországon a nem cselekvőképes nagykorúak törvényes képviseletét nem gyámok, hanem gondnokok látják el. A gondok és gyám angol megfelelője a guardian, aminek fordításával a fentiek miatt vigyázni kell. (pl.187.o.)
Laikusok számára is közismert, hogy Magyarországon a polgári perben a feleket felperesnek és alperesnek hívjuk, illetve hogy a büntető perben egyik oldalon a vád/vádló (ügyész), másik oldalon a vádlott áll. Ez utóbbi jogi képviselője a védő(ügyvéd). (199.-200.o.)
Picoult könyvéből persze kiderül, hogy nem meglepő módon az USÁ-ban teljesen más az ügymenet például akkor, ha el kell dönteni, hogy egy öntudatlan kómás beteggel mi legyen. A fordító ideiglenes gyámot rendel számára, Magyarországon ezt a személyt eseti gondoknak hívják. Akik kicsit tájékozottak, nem lepődnek meg azon, hogy Amerikában mennyire másként oszlanak el a hatáskörök a bíróság és pl. a gyámhivatal között, így néha a szakmabeliek számára is nehéz lehet a fordítás.
Biztos sokan tudják, hogy az USÁ-ban két külön bűncselekmény külön elnevezéssel az, amit a magyar jog emberölésnek nevez. Az USA-beli emberölés neve nálunk gondatlan emberölés. Amit az amerikaiak gyilkosságnak neveznek, az nálunk a szándékos emberölésnek felel meg. A könyv többször is megjelöli azt a három feltételt, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy gyilkossággal vádoljanak valaki: előre megfontoltság (nálunk előre kiterveltség, én így fordítottam volna), szándék és rosszhiszeműség. Jogászként a „rosszhiszemű” szóval nem tudtam mit kezdeni, mert ez nálunk a büntető jogban egyáltalán nem ismert, inkább más jogterületekhez, mint pl. a polgári jog, közigazgatási jog kapcsolódik. A magyar büntető jogban ennek szerintem az „aljas indokból és célból” fordulat felel meg. (190. o.)
A könyv által ideiglenes gyámnak nevezett személy feladatait a magyar jogban az eseti gondnok látja el. Én ezt a kifejezést használtam volna. (pl. 252.o.)

Nem kötekedni akartam, csak néhol zavart a magyar gyakorlattal ellentétes fordítás. 

2017. március 20., hétfő

A könyv


Pontosabban a könyvek, vagyis a Biblia.
Megcsináltam, igen, immár másodszor! Elolvastam a teljes Bibliát!
A lányaim szerint nagyon menő vagyok, mert sokan egyszer se olvassák végig, én meg ugyebár….
Sokkal nagyobb vállalkozás volt, mint a Várólista csökkentés - pedig az se semmi -, mert ott 24 könyv közül kell 12-t elolvasni, itt viszont mindent.
Az úgy volt...
…hogy tavaly nyáron el akartam olvasni a Jelenések könyvét. Sokszor találkozok vele más könyvek és filmek kapcsán, és szerettem volna jól átlátni, ezért ki is jegyzeteltem, mivel nehezen követhető a sok szimbólum miatt. Azután úgy gondoltam, hogyha már így benne vagyok, elolvasom a zsoltárokat is. Amikor azzal végeztem, folytattam a Bölcsességi könyvekkel (Prédikátor, Példabeszédek, Sirák fia könyve), mivel olyan igazságok vannak bennük, amik még ma is megfontolandók. Azután jött Izajás, mivel ő jövendölt legtöbbet Jézusról. És ha már ott voltam, felelevenítettem Jeremiás siralmait is, majd gyermekkori nagy kedvencemet, a falon megjelenő írás megfejtőjét, Dánielt. Persze itt már meg se álltam, elolvastam a többi prófétát is. Őket az Evangéliumok követték, majd úgy gondoltam, hogy ha már itt tartok, megnézem, mi történt az apostolokkal, és mit írtak egymásnak, illetve a híveknek.
Amikor idáig eljutottam, már 800 oldalt elolvastam az 1400 oldalas Bibliámból. Hát már csak nem hagyom abba!
Na így történt.

Mire a végére értem, persze megfogadtam, hogy ez volt az utolsó nagy vállalkozásom a Bibliával kapcsolatban, nem fogom még egyszer az elejétől a végégi elolvasni, hiszen sok olyan történeti rész, szabály van benne, ami ma már kevésbé használható, főleg egy magamfajta katolikus számára.
Ennek ellenére nem sajnálom, hogy elolvastam, hiszen új dolgokat fedeztem fel benne. Míg az első olvasás nagy kedvencem Illés próféta lett – akit azóta is szeretek-, most Elizeust fedeztem fel (Királyok második könyve) és általa Jézussal kapcsolatban „megvilágosodtam”. És persze csodálatos élmény volt a négy evangélium, amit ezután is sokszor fogok forgatni, hiszen a Biblia legszebb, leghasznosabb része.