magazin ajánló: BBC Histoty 2024 január

 

Amikor megfordult a világ az én fejemben

Amikor megláttam, hogy Lenin halálának 100. évfordulójára tekintettel ebben a számban 5 cikk szól Leninről, illetve a XX. század eleji orosz forradalmakról, egyik kicsit csalódott voltam, mert gyerekkoromban súlyponti tényező volt ez a téma. November 7-ét mindig megünnepeltük, alsó tagozaton újságkivágásokból plakátot, albumot kellett készíteni az eseményekről, felső tagozattól érettségiig jó esetben csak meg kellett hallgatni az ünnepi előadást, rossz esetben részt kellett benne venni, vagyis ezzel kapcsolatos szövegeket, verseket kellett megtanulni, elmondani közönség előtt. Ezért talán érthető, hogy nem kedvenc témám ez az időszak.

Eddig azt gondoltam, mindent tudok róla, de most jött, látott és győzött Christopher Read, a Warwicki Egyetem XX. századi orosz történelemmel foglalkozó professzora, aki „Az 1917-es oroszországi forradalmak” című cikkével új szemszögből mutatta be ezt a számomra lerágott történetet. Ne felejtsük el, hogy ő angol, vagyis nem a volt szocialista blokkból való, így olyasmit is leírhat, amit előttünk korábban eltagadtak, megváltoztattak.

Ezt írja cikkében: „(A bolsevikok) letartóztatták a Téli Palotában maradt minisztereket, amit „nem rohammal foglaltak el”, ahogy általában hiszik, mivel nem is védte senki: a szovjet erők egyszerűen besétáltak..... Az egyik tanú szerint nem megszerezték a hatalmat, hanem a csatornában találták és felvették.”

Pardon? Tessék? Mit tetszik mondani? Hogy még se voltak olyan óriási, bátor hősök a bolsevikok, csupán malacuk volt?

Nocsak, nocsak!

Már ezért a néhány mondatért érdemes volt elolvasni ezt a magazint.

Hedvig lengyel királynő XIV. század végén készült Zsoltáros könyvének részlete (Yoda?)

Hedvig lengyel királynő XIV. század végén készült Zsoltáros könyvének részlete (Gandalf?)

Magazin ajánló: Múlt-kor 2023 téli szám

Múltkor 

Amikor gyerek voltam, csupán egyetlen csatornát lehetett nézni a tévében, azt is csak bizonyos időpontokban. Hétfőn adásszünet volt, így jókat lehetett olvasni. Hétköznapokon volt délelőtti adás 8 és 12 óra között, illetve délutáni adás 17 és 22 óra között. Keddenként egy-egy tévésorozatot nézhettünk, sokszor valamelyik szocialista országból érkezettet. Néha szombaton este voltak izgalmas filmek, illetve ünnepeken, karácsonykor, szilveszterkor, esetleg nyugatiak, de kizárólag csak olyanok, melyek rossz fényben mutatják be a nyugati világot, így például Charles Bronson ikonikus filmje, a Bosszúvágy.

Ilyen körülmények között nem csoda, ha nagy értéknek számítottak a fekete-fehér, régi magyar filmek. Ennek köszönhetően nagyon sok régen híres színészt láttam, ismertem, pl. Kabos Gyula, Muráti Lili, Jávor Pál, Karády Katalin, stb.. Én az 1970-es években azokat a filmeket néztem, amik a 30-40-es években készültek. Soha nem jutott eszembe azonban az, hogy hova „tűntek” ezek a művészek. Mentségemre szolgáljon, hogy gyerek voltam. Most azonban különösen érdekes volt olvasni azt a több színészről szóló cikkgyűjteményt („Idegenbe szakadt színészeink”), mely a külföldön szerencsét próbáló színészekről szólt. A bemutatott művészek közül egyedül Práger Antal szerepelt később készült magyar filmekben is, de ő is külföldön tartózkodott jó pár évig, amit szintén nem tudtam korábban.

Szintén nagyon érdekes volt a „Flörtölés képeslappal” című írás, melyben olyasmiről olvastam, amiről még soha nem hallottam, a világpostajátékról. Minden kornak megvannak a saját szokásai, itt az udvarlás egy speciális módjáról olvashattok.

Magazin ajánló: IPM 2024. január

 

Azt szeretem az IPM-ben, hogy számtalan olyan témát körbejár, melyekről én még nem hallottam, vagy hallottam, de keveset és érdekelnek.

A januári számban több olyan cikk is megjelent, melyek megfelelnek az elvárásaimnak.

Nagyon érdekesek az Európán kívüli országokról, emberekről szóló cikkek, főleg azért, mert viszonylag keveset lehet róluk hallani, olvasni más médiumokban. Most Kínáról két cikkben is  lehetett olvasni, emellett a szaudi Mohamedről, valamint Pakisztán lányáról, Benazir Bhuttoról.

Ez utóbbi hölgy is olyan számomra, mint Indira Gandhi, vagyis vannak róla töredékes emlékeim gyermekkoromból, így jó volt alaposabban megismerkedni vele, elsősorban politikai pályafutásával és életével. Annál is inkább, hiszen ő volt iszlám első szabadon választott miniszterelnöknője. Mi felvilágosult, demokratikus és jogegyenlőségben, emancipációban élő magyarok sajnos nem mondhatjuk el magunkról, hogy női miniszterelnökünk lenne. Lassan az is csodaszámba megy, ha a miniszterek közé bekerül egy-egy hölgy. Jelenleg pl. nincs Magyarország kormányában nő. Ennyit az egyenlőségről?

Nem, nem! Budai Lotti ismét érdekes témát vetett fel, most a matriarchátusról írt. Erről még szívesen olvasnék, legfőképpen az érdekel, hogyan valósul meg ez a forma, vagyis mit jelent pontosan a matriarchátus

Már a decemberi számban olvashattunk a hírszerzési hibákról, akkor a jom kippuri háború, most Izrael és a Hamasz háborúja révén. Az ember azt gondolná., hogy ilyen tévedést csak egyszer követ el egy ország, hiszen az okos ember tanul a hibákból, legalább a sajátjából, ha nem a máséból, na de… jó, hagyjuk.

Olvassátok el a magazint, megtudjátok.