2012. augusztus 29., szerda

Jöhet a nyár !!!!!

Tegnap befejeztem a Halhatatlan álmot.
Feltettem az utolsó i-re is a pontot, össze szerkesztettem egyetlen doksivá, és még extrákkal is feldobtuk, de ez most még titok, már csak annyi van hátra, hogy várom a kiadó válaszát, mi a további teendő (szerkesztés, ilyesmi).
Jócskán elfáradtam, hiszen azon a pár napon kívül, amit a strandon töltöttem, vagy kirándulni voltam, minden napomat kitöltötte az írás, ami általában hajnalban indult és késő estig tartott. Komoly munka volt, és csak reménykedem, hogy a tavaly szerzett tapasztalatokat jól tudtam hasznosítani, és nem lesz szükség két hónapos szerkesztésre. Mondjuk úgy, hogy kiszerkesztettem magam.
Összességében 330 oldal lett A/4-es lapon, hogy végül mennyi lesz, azt még nem tudom.
Egész megszerettem a szereplőket, így most furcsa, hogy el kell tőlük szakadnom, de egy kicsit pihennem kell, és foglalkoznom kell a családommal, jövő héten pedig már teljes erőbedobással dolgozni fogok.
Szóval jöhet a nyár... erre a négy napra, ami maradt belőle :)

2012. augusztus 26., vasárnap

Halhatatlan tervek 2.


Már befejeztem a Halhatatlan álom logikai javítását, most még egyszer átolvasom a szöveget, és nyelvtanilag, stilisztikailag szépítgetem.
Folyamatosan újabb apró ötletek merülnek meg, icipici kis jelenetek, esetleg egy-egy mondat, amit megváltoztatok, beszúrok.
Ezt a könyvet még 2009 novemberében kezdtem el írni szinte rögtön azután, hogy befejeztem a Jóslatokat. Akkor 98 oldalt írtam meg, de félretettem.
Csak hajlékony lemezre másoltam át a megírt részeket, és a gépemen voltak meg, de tönkrement a winchesterem, és vele elúszott minden, ami itt volt, a hajlékony lemezeket pedig az új gépem nem olvassa, így elölről kellett kezdenem mindent, de nem bántam.
Az igazi komoly munka 2012 januárjában kezdődött, amikor egyszerre ezer jelenet forgott a fejemben. Először megpróbáltam sorban leírni mindent, de mindig új és új szál jutott eszembe, végül úgy döntöttem, hogy minden jelenetet leírok, és majd utólag összeszerkesztem a könyvet.
Ezzel a módszerrel 4 mappát nyitottam a gépemen, vagyis négy különböző változatban írtam meg a Halhatatlan álmot.
Az eredeti, 2009-es formájához képest szinte minden megváltozott, mindössze néhány szálat tartottam meg:
- a két főszereplő és egyetlen mellékszereplő nevét,
- a Bramstroke művészeti iskolát, mint főhelyszínt, és
- az alaptörténetet.
Minden mást újraírtam, újragondoltam.
Igazi kalandregény ez, nemcsak nőknek. 

2012. augusztus 19., vasárnap

11 kérdés


Talán néhányan már olvastátok molyon vagy facebookon, hogy engem is elért a 11 kérdéses őrület. 
Ennek keretében megtudhattok 11 dolgot rólam, majd válaszolok Lylia Bloom és Dina Balasch kérdéseire.

11 dolog magamról:
1. Elég öreg vagyok ahhoz, hogy tudjam, hol hibáztam, de sajnos ahhoz is, hogy már ne tudjam kijavítani az esetleges hibákat.
2. Szeretek sokat aludni. Nem baj, ha átalszom a fél életemet.
3. Reggel csapnivaló szülő vagyok. Javában alszok, amikor a családom elindul munkába-suliba.
4. Bezzeg este szétcsapok, hogy most aztán mindenki az ágyba, mert zajban nem tudok aludni.
5. Átmenetileg Szolnokon élek, szeretem is a várost, ha legalább100 km-re vagyok tőle.
6. Szeretem a fiatalokat, de egyre kevésbé értem őket, és nem a szókincsükre gondolok.
7. Szeretnék fiatalabb, vagy öregebb lenni. Mindegy, de egy biztos, nem jó helyen vagyok és nem jó időben.
8. Szeretném, ha a tudás és rátermettség többet érne, mint a kapcsolatok.
9. Ha sok pénzem lenne, folyton kirándulnék, járnám a múzeumokat és az estéimet színházban tölteném.
10. Nem szeretem, ha bántanak, főleg, ha ok nélkül.
11. A fenti miatt én is arra törekedek, hogy ne bántsak másokat.


Dina kérdései
1. Minek/kinek a hatására kezdtél el írni?
Egyke vagyok, ezért gyerekkoromban sokat voltam egyedül, és az önszórakoztatás egyik jó módja volt az írás. Később pihentettem a dolgot, de most újra kezdtem. Sajnos évek óta álláskereső vagyok, így van szabadidőm. Az igazat megvallva, jobban örülnék, ha inkább rendes munkám lenne, még ha az azt jelentené is, hogy többet nem írhatok. 

2. Kik tudják a környezetedben, hogy írsz?
Mióta megjelent a könyvem, sokan tudják, hogy írok, de nem szoktam magam reklámozni itthon (Szolnokon), nem szeretek kitűnni a tömegből, nem szeretem sztárolni magam.

3. Kik támogatnak az írásban? 
A lányaim.
 
4. Eddig mennyi történetet írtál?
Négy regényt, és nagyon sok novellát, elbeszélést.

5.Melyikre vagy a legbüszkébb?
A Jóslatokra.

6. Milyen témájú könyveket olvasol?
Mindenfélét. Igazi mindenevő vagyok könyvekből. Kifejezetten szeretem a változatosságot, és bár alapvetően történet és cselekmény-centrikus vagyok, néha jól esik egy-egy elmélkedő könyv is.
 7. Milyen témájú történeteket írsz?
Mostanában misztikus románcokat, de csak a Jóisten a megmondhatója, hogy meddig.

8. Megmutattad már olyan embernek az írásaid, akik már adtak ki könyvet (tehát tapasztaltabbak)?
Igen :)

9. Van már kiadott műved?
Igen :)

10. Melyik híres író városát néznéd meg legszívesebben?
Párizst.

11. Olvastál már olyan könyvet, melyben úgy érezted, mintha rólad és/vagy az életedről szólna?
Hát most erősen töröm a fejem, de azt hiszem, nem. Legalábbis nem emlékszem ilyenre.


Lylia kérdései
1, Fontosnak tartod ismerni egy író/írónő „magánéletét”, vagy elég, ha szereted a könyveit?
Nem tartom fontosnak.

2, Ha csak egyetlen dolgot kívánhatnál, mi lenne az?
Olyan munka, amiből meg tudok élni, és amiért megbecsülnek az emberek, elegem van ugyanis a nyomorgásból, és abból, hogy egyesek lábtörlőnek néznek.

3, És mi az, amiért feltétlenül magad akarsz megküzdeni, amit nem szeretnéd, ha egy kívánság hatására az öledbe hullna?
Eddig mindenért magam küzdöttem meg, semmi se pottyant az ölembe. Bevallom, egy kicsit bele is fáradtam az örökös küzdelembe, szóval jó lenne, ha most már valami csak úgy az ölembe pottyanna.

4, Ha valamelyikről le kéne mondanod, melyik lenne az: az internet vagy a könyvek?
Internet.

5, Hány évesen tudtad először, hogy igen, te már életed végéig könyvmoly leszel?
5-6, nem emlékszem pontosan, de tudom, hogy anyukám már akkor rengeteget olvasott nekem. Ez azért volt különösen nagy dolog, mert ő orvosilag vak volt. Sohasem lehetek elég hálás neki, hogy azt a kevéske látást, amivel rendelkezett, rám fordította.

6, Milyen hosszúságú történeteket szeretsz írni? Novellákat, vagy inkább regényeket?
Hol ezt, hol azt. A történettől függ, attól, hogy mit szeretnék elmesélni.

7, Hány írásod van, ami publikus, bárki számára elérhető?
Egy regény, és néhány novellának nevezett elbeszélés.

8, És mennyi, ami csak az asztal (vagy a számítógép) mélyén pihen?
Sok. :D
De még több a fejemben.

9, Van olyan történeted, amit már megbántál, hogy nyilvánosságra hoztad?
Nincs.

10, Melyik az a könyv, amit szerinted a világon mindenkinek ismernie kéne? (Egy mondattal indokold meg, hogy miért pont az.)
Szívem szerint azt mondanám, Biblia, de tudom, hogy sokan utálják zsigerből, ismeretlenül, így azt vallom, „nem erőszak a disznótor”.

11, Van olyan író/írónő, akiben nagyot csalódtál? (Ha nem akarod, nem muszáj megnevezni.)
Nincs.
Miért kellene csalódnom bennük? Személyesen nem ismerem őket. Az, hogy valakinek nem tetszik egy adott könyve, nem elég ok a csalódásra. Egyébként másik könyvét még szerethetem, vagy ha mégse, akkor elkerülöm, de nem indítok senki ellen hadjáratot. Ebben a kérdésben is van egy elvem: „Élni és élni hagyni”.

2012. augusztus 12., vasárnap

Halhatatlan terveim 2.


"– Tegyünk úgy, mintha egy pár lennénk. Nem kell, hogy legyen köztünk ténylegesen valami; nem kell, hogy szeress; csak tegyél úgy, mintha… és én is úgy teszek."
(Halhatatlan álom, 14. fejezet)



Hol tartok mostanában?
Épp szétvertem a tizenhatodik fejezetet, és egy részét előrepakoltam a tizenötösbe, a másikat meg hátra.
Nagyon egyszerű az ok.
Minden fejezetet egy-egy mini-történet vezet be, melyek azonban szerves részei a könyvnek, tulajdonképpen ezek a kis elő-sztorik viszik tovább a cselekményt. De már megírtam minden bevezető részt, és nem akartam fölösleges locsogással felhígítani a regényt, ezért kénytelen voltam szétkalapálni a bevezetés nélkül maradt fejezetet.
Egyébként is jó volt ez így, mert ez a három fejezet rövid lett a többihez képes.
Na jó, így meg talán túl hosszúak.
Nem is tudom.
Amikor olvasok, néha én is szeretem a rövid fejezeteket, de ez a könyv ilyen hosszúságúakat igényel megint csak a bevezető sztorik miatt, vagyis a fejezetek két része egymást erősíti.
Megnéztétek már azt a video-klipet, amit a Jóslatokhoz készített egyik kedves olvasó?
Nagyon meglepett ez a alkotás, és bevallom, jócskán átmelengette a szívem.
Az olvasóktól való visszacsatolás egyik kedves formája az, ha időt és fáradtságot nem kímélve készítenek valamit (borítóterv, kép, vagy ez a klip), ami azonban nagyon fontos az író számára.
Tulajdonképpen ezek a kis apróságok segítenek a további munkában, ezért nagyon szépen köszönöm ez úton is.
Láttátok, hol tartok a Halhatatlan álommal?

2012. augusztus 8., szerda

Változások


Ahogy Jóslatokban sem volt egyetlen vérszívó se, a Halhatatlan álomban se lesznek se vámpírok, se bukott angyalok, de még boszorkányok se. A misztikus szál halvány vékonyka lesz - ahogy már említettem -, viszont elhagyhatatlan, mert erre épül az egész történet.
Mégis lesznek változások, mert a Halhatatlan álom gyökeresen eltér a Jóslatoktól, már pedig a könyvet a sztorihoz kell igazítani.
Ugyan a helyszín a Bramstroke művészeti iskola, de az iskolai élet nagyon keveset kerül előtérbe, éppen csak leheletnyit. Nem az órai események lesznek a lényegesek, így csak egy-két ecsetvonással fogom említeni őket.
Az Álom főszereplője, Ellie nagyon sokszor egyedül nyomoz majd, így sokkal kevesebb lesz a párbeszédes rész, de az olvasó sokkal többet megtudhat Ellie gondolatairól.
Nem lesznek annyira kidolgozottak a mellékszereplők, mint a Jóslatokban voltak, ahol több embert kellett kézben tartanom, hisz a csúcsponton több embernek is fontos szerepe volt. Az Álomban is lesz több mellékszál, pontosabban több szálon, sőt több idősíkon halad majd a cselekmény, melyek a könyv végén összefutnak, egyesülnek, és akkor fog összeállni a kép az olvasó számára. Ezért azonban sokkal bonyolultabb is lesz az Álom, mint a Jóslatok volt, tehát aki nem értette a Jóslatokat, még kevésbé fogja megérteni a Halhatatlan álmot.
Bevallom, ez a terület számomra leghúzósabb, mert ha túl sokat tárok az olvasók elé, akkor egyesek lebutázzák a könyvem főhősét; ha meg keveset árulok el, az olvasók elveszhetnek a történetben. Remélem, sikerül olyan egyensúly létrehoznom, ami sok olvasó ízlését kielégíti.
Elszakadok a szinte kötelező vált USA-beli helyszíntől, háttértől, és egy csipetnyi magyarsággal próbálom színesíteni a sztorit, de úgy, hogy remélem, tudok majd újat mondani.
Megtartom viszont azt, hogy néhány apró, de valóságos információval egészítem ki a történetet. Én szeretem ezeket a plusz infókat, szeretek a könyvekből tanulni akkor is, ha regényeket olvasok, és szerintem fontos néhány érdekességgel feldobni a történetet, ettől lesz élő egy könyv. Ha nem is az a célom, hogy mélyenszántó gondolatokat vessek el az olvasók szívében, hanem csupán szórakoztatni szeretném az olvasókat, azért talán nem bűn, ha egy-két tudásbeli aprósággal spékelem meg a sztorit.
Nagyságrendekkel kidolgozottabb lesz a romantikus szál,mint a Jóslatokban volt. Igyekeztem a szerelmes pár kapcsolatának alakulását kellő mélységben bemutatni, ugyanakkor törekedtem arra, hogy ne legyen nyálas, és hiteltelen a románcuk.
Hirtelen ennyi jutott eszembe.
Ha kérdésed van, tedd fel nyugodtan! Ha érdekel, hol tartok, nézd meg!