Evvel kapcsolatban arra gondoltam, hogy megosztom veletek a kutyákkal kapcsolatos nézeteimet.
 |
| Bejöhetek? |
- Örül, ha velem lehet. Eszébe se jut, hogy a szabad idejét a haverjaival töltse egy sör mellett. Nem is szereti a sört. Ha kint vagyok a kertben, állandóan egy karnyújtásnyira van tőlem. Nemcsak hogy szeret velem lenni, de igényli is a társaságomat. Mély depresszióba zuhan, ha néhány napig nem lát, és ennek kézzel fogható (pontosabban szemmel látható) nyomait hagyja a kertben öles gödrök formájában.Ha végre találkozunk, magát pillangónak képzelve repked a levegőben.
- Nem érdekli, hogy milyen a ruhám, vagy a hajam. Ha a kerti munkától megizzadok, azt is csak új, érdekes illatként értékeli, és nem fanyalog.
- Ha finom csemegével lepem meg, el van ragadtatva. Ha csak egyszerű kosztot kap, akkor sem elégedetlenkedik, sőt, örül, hogy van ennivaló a tányérjában.
- Ha már kétszer azt mondom ugyanarra a dologra, hogy nem, akkor harmadjára már nem kell rászólni, tudja, hogy mit szabad, és mit nem.
- Nem azért bújik hozzám, mert várja a folytatást a hálószobában.
- Amíg beszélek hozzá, végig fenntartja a szemkontaktust.
Erről az írásról eszembe jutott valami.
VálaszTörlésÍrásbeli érettségiről tartottam haza, amikor az egyik kapualjból ugatva előrohant egy kutya. Félek a kutyáktól, úgyhogy rosszul is reagáltam. Pánikszerűen üvölteni kezdtem a döggel, mire az öregasszony végre előtopogott. Az adrenalin ezerrel dübörög a testemben, a banya pedig azzal magyarázkodik, hogy a kutyája hűségesebb mint egy férfi – közben lassan adja a pórázt a kutyára, aki továbbra is ugat, tök "megnyugtató" érzést továbbítva felém. Hát, lehet ilyen jó a kapcsolat a kutya és a gazda között, de én mint kívülálló ezt nem tudhatom és attól még halálosan rettegek tőlük, ha nincsenek megkötve. Nem bátorít ha azt mondják, hogy a kedvencük még a légynek sem ártana... (közben egy kicsit a kutyatartás mezejére érkeztünk :))
De igazából jó érzés lehet, ha erős kötelék alakul ki kutya és gazda között. :) Nem élnek vissza vele. :)A vizslák pedig szépek (nekem szigorúan csak távolról :)).
Nekem egy mondás, vagy idézetféle jutott eszembe a bejegyzést olvasván, az eredetét nem ismerem, és megvallom őszintén, most nincs is kedvem rászörcsölni a neten. Annyira nem is fontos, hogy kitől és/vagy honnan származik, és ha idézet is, tutira nem pontos, de a mondanivaló a lényeg. Azt mondják, hogy pénzért nem lehet szeretetet venni, pedig ez óriási tévedés! Bármikor vehetsz egy kutyát! :D
VálaszTörlésKedves Piroseper!
VálaszTörlésTökéletesen értem a problémádat.
Sonny előtt egy németjuhászunk volt, Picur. Egy tenyésztőtől kaptuk, akinek fel kell számolnia a telepét, ezért szétosztogatta ingyen a 20-25 ezer forint értékű kutyáit. Egy használati utasítást kaptunk a kutyához, soha ne bízzunk benne.
Egyébként mikor először találkoztam Picurral, meg volt láncolva. Legközelebb már el volt engedve a kertben, és egyedül voltam vele. Míg a vizsla vadászkutyákhoz méltóan folyton előreszalad, a németjuhász őrző-védő kutya, hátulmarad. Bárhogy fordultam, mindig a hátam mögé állt. Legszivesebben féltem volna a 60-70 kilós állattól, de nem tehettem,mert tudtam, hogy megérezné a szagomon, és akkor rám támadna.
Kedves Mikkamakka!
Vicces a szólás, amit írtál, de sajna rám nem passzol. Nem én vettem Sonnyt, nem én vagyok a gazdája. Engem csak úgy bónuszból szeret, talán mert én etetem, én játszok vele, és én simogatom. Ha választani kell a gazdája és köztem, mindig én vagyok a befutó :)
Egyébként nálunk a kertben nem luxuscikk a kutya, hanem életfeltétel. Vannak ugyanis olyan honfitársaink, akik alternatívan értelmezik a munka fogalmát, és nem új értékek létrehozására törekednek, hanem elveszik a másét. Nem szeretném, hogy valaki megint kiürítse a garázsban levő 120 literes mélyhűtőnket. :P
Szintén ezek a honfitársaink azzal sincsenek tisztában, hogy mit jelent a magántulajdon, és miért van kerítés meg kapu. Ha ezeket a természetes akadályokat leküzdve behatolnak hozzánk, akkor ott a kutya, hogy figyelmeztesse őket, eltévedtek.
A kutyád nagyon szép, a szösszenet pedig szórakoztató és igaz.
VálaszTörlésAmit a németjuhász(ok)ról írtál: nekem volt németjuhászom, és az életemet rábíztam volna bármikor. Anyámnak szintén van németjuhásza, már kilenc éve, és a lehető legteljesebb bizalom áll fenn a kutya és a gazdája között, úgyhogy ezzel a megállapítással - soha ne bízz meg benne - nem tudok mit kezdeni, az élet és a tapasztalataim nem ezt igazolták.
Kedves katarina!
VálaszTörlésA figyelmeztetés az akkor kicsi gyerekeimre vonatkozott. Ha van(volt) kutyád, tudod, hogy náluk milyen fontos a falka, és az azon belüli hely. A gyerek a kutya szemében utolsó.
Vannak persze kutyák, akik imádják a gyerekeket, például Sonny biztos nagyon jól el lett volna a lányokkal, mikor kicsik voltak. Imád játszani és szaladgálni, amit Picurról nem lehetett elmondani. Viszont sokat tanultam tőlük. Például addig el se hittem, hogy az állatok fedőszíne milyen fontos, amíg egyszer nem találtam Picurt. Öt méterre feküdt tőlem, de mozdulatlan volt, és teljesen beolvadt a környezetbe.
Sajnos csak volt kutyám, és jelen élethelyzetemben nem tarthatok. Jessy nevű németjuhászunk egy éves volt, amikor Gábor megszületett. A kutya imádta a gyereket, óvta, védte, meggyőződésem, hogy sohasem bántotta volna, pedig Gábor születése előtt a kutya volt a "gyerek" a családban, tehát féltékeny is lehetett volna a gyerekre, meg presztízsveszteségként is megélhette volna, hogy már nem ő volt a legfontosabb, hanem lett egy "nyivákoló kis bigyó", aki átvette a helyét a gazdi szívében. Persze, nem szűntem meg szeretni a kutyát sem, és megkapta a maga törődés- és szeretetadagját, de már nem kizárólag ő. Nos, a kutya a fiamat születésétől fogva imádta, meggyőződésem, hogy soha nem bántotta volna, amikor Gábor már totyogós lett, nem volt olyan dolog, amit meg ne tett volna Jessyvel - fülrángatástól elkezdve a hátán való fekvésig, volt, hogy a szájába is belenyúlt, mondjuk ennek nem nagyon örültem -, és a kutya vidáman, békésen tűrte, ha meg már megunta a macerát, akkor szépen odébbment, de rá sem morrant volna a gyerekre. Nyáron Anyámnál ugyanezt tapasztaltam az Ő kutyájával és az én gyerekeimmel.
VálaszTörlésKedves Katarina!
VálaszTörlésEz a Jessy igazi mintakutya lehetett, irigylésre méltó.
A kutyáim védelmére: Sonny, mint minden vizsla, örök gyerek marad, Picur pedig 6 évig szolgált biztonsági őrként egy gyárban, azért volt ember- és gyerek-kerülő. Nekem viszont a tekintetemből kitalálta a gondolatomat.
Húha! Kutyák! :D :)
VálaszTörlésÁllatszeretőnek tartom magam, és van kutyám. (Zooey-nak hívják.) Noha sokan azt mondják, hogy panellakásban tartani felér egy állatkínzással. :S Én nem látom így, és megkapja a mozgást odakint... Szobatiszta is, meg minden. :D Csak sajnos rettenetesen fél az idegenektől. Első saját kutyánk itthon, szóval lehet, hogy valamit elszúrtunk vele. :( De imádjuk, és ő is imád minket. :) Pár hónapja már a barátnőmet is nagyon megszerette, szóval nem olyan gonosz ő. :D
Ja, amúgy keverék kutyus. (Én sosem hívom korcsnak, mert az olyan rosszul hangzik. :D) Van benne vizsla, agár, dalmata és foxi. XD (Na jó, ezek közül csak az agár biztos, de Zooey annál alacsonyabb.)
Ó, és ha végre saját házam lesz, és sikeres íróként tengetem csodálatos életemet egy nagy skót kastélyban, akkor lesz egy skót juhászkutyám meg egy golden retrieverem :DDDD
Vicces amit a kutyáról írtál, annál is inkább mert igaz. Gyerekkoromban mindig volt kutyánk. Vidéken éltünk és hát nekünk is voltak ilyen honfihársaink akik miatt/ellen kutyát tartottunk. Volt németjuhász is, és bár nagyobb volt mint én, sosem féltem tőle, nem is bántott senkit akit ismert.
VálaszTörlésReni nagyon rágja a fülünket egy kutyáért, de amíg nagyobb házba nem költözünk nem tudunk kutyát venni.
Itt a finneknél nagy "divat" a kutya. Rengetegen tartanak kutyát, gyerekesek, gyerektelenek, idős párok. Remek testmozgásnak tartják a kutyasétáltatást. Nem igazán a házőrzőt látják benne, inkább a társat.
A gyógyszertárban, ahol dolgozom van Drive-in kiszolgálás, amit a kutyások is kihasználnak. Tartunk kutyakekszet, és a kutyusok kapnak belőle. Már megtanulták, hogy ha az ablakhoz jönnek, kapnak valami finomat. Szinte beugranak az ablakon :)
Norema, ez nagyon aranyos, hogy kutyakekszet adtok az ebkéknek! :D
VálaszTörlésNekünk egy beagle márkájú lánykánk van, Mazsola. Maximálisan gyerekbarát fajta, a miénk meg különösen az, egy árva szót sem szól, ha kétésfél éves fiam, Bálint húzkodja a fülét, a farkát vagy a pittyét, ráncigálja a hátán a bőrt, vagy mikor Bálint nagyjából egy éves korában rácsodálkozott, hogy az amúgy békésen napozgató kutya becsukja a szemét, ha odadugja az ujját, és ezzel szórakozott egy percig, mire észrevettem, hogy mit csinál. Azt hittem, csak simogatja. :D De Mazsola kutty nem szólt egy szót sem, napozgált tovább, és pislogott. :D Szóval ilyen békés egy kutyacsajszi. Két baj van vele, hogy szeretne ugrálni, meg nyalogatni az emberek kezét, de ez van, mit tegyünk, ha ő eeeennnnyire szeret minket? :D
Őrá jellemző még egy idézet, ezúttal azt is tudom, kitől: „Egy jól nevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebéded. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni.” Helen Thomson :D
Nagyon helyesek ezek a kutyasztorik:-DDD
VálaszTörlésArtie, nagyon remélem, hogy meglesz a skót kastély a skót juhásszal és a sikeres írósággal együtt.-DDD
Kedves Artie!
VálaszTörlésKifelejtetted Zooey-t az idillből. Nem lesz az olyan soká, hogy ő ne érje meg.
Egyébként a keverékekről köztudott, hogy milyen barátságosak.
Kedves Norema!
Vegyél Reninek kutyát, ha lehet! Ha volt kutyád, tudod, hogy milyen jó arra, hogy a gyerekekben kialakítsa a felelősségérzetet. Csak jól ki kell választani, milyen fajta legyen. Nekem pl 3 évig tartott, hogy elfogadjam a hiperaktív vizslát a halálnyugodt és főleg engedelmes németjuhász után, de mint mondtam, nem én vettem, nem választhattam. Szívem szerint pulit szerettem volna. Kicsi, igénytelen (még ház se kell neki), de mondták a szomszédok, hogy a pulik is kilométerhiányban szenvednek. Sonny végül is annyira szeret, hogy nem lehet nem észrevenni és valamilyen szinten értékelni.
Kedves Mikkamakka!
Na tessék! Szóval ti is vettetek pénzért szeretet:P
Kedves Katarina!
VálaszTörlésNa most mondd meg! Már ezért érdemes írni.:)))
Mutattam tegnap a lányoknak ezt a bejegyzést.
Egy arasznyi az én írásom, és hétszer ennyi komi jött rá :)
Köszi, Katarina! :) Én is nagyon-nagyon remélem! :) Mivel akarom. :D Az akarat jó erős tud lenni. :DD
VálaszTörlésTermészetesen minden kedves blogozót meghívok a kastélyba! :D Lesz ott mindenféle író-olvasó találkozó, angolos ötórás teázgatás ^^ :-D, bál (vagy buli :D), tűzijáték, tánc, szép zene és sok finom süti. :P (A repülőjegyet is állni fogom! :DDD)
Artie!
VálaszTörlésNagyon jól hangzik. Megyünk :))))
Akkor csak annyit mondhatok, hogy "húzzál bele, Artie", mert az a programjavaslat, amit itt felvetettél, sokak érdeklődését erősen felkeltette:-DDD
VálaszTörlésEjha, akkor tényleg nagyon belehúzok! XD :DDDDD De csak ügyesen húzok bele, nehogy túlhúzzam a dolgokat. :D
VálaszTörlés