Gyerekkoromban nem volt hangrögzítésre alkalmas eszközünk, zenét
csak a rádióból, illetve hanglemezekről tudtam hallgatni. Nem volt otthon nagy
választék bakelit lemezekből, ezért mindig ugyanazokat hallgattam:
Erkel Bánk bánját, ami sokat segített gimiben, amikor tanultuk
a színdarabot, hiszen egyes részeket fejből fújtam:
– Bánk bán, te itt?
– Én vagyok.
– A sértett vagy sértő van itt?
– Igen vagy nem egyre megy.
Apám nagyon szerette még Horváth Pistát, aki nem tartozott a
komfort zónámba. Mindenesetre érdekes volt újra „találkozni” vele nemrégiben a
Sztárban sztár-ban.
Hetedikes koromban apám vett nekem egy kazettás magnót, ami
minőségi változást hozott a könnyű zenével való kapcsolatomba.
Mai mércével nagyon drágák voltak az üres hangkazetták, kb
100 Ft, miközben egy kiló kenyér 3.60 volt, tehát az ember ezerszer
meggondolta, hogy mit vesz fel. Igaz, szerettem az ABBÁT, és az elvtársak meg
is engedték, hogy a svéd zenekar számai eljussanak hozzánk. Őket talán nem
tartották annyira nyugatinak, minta brit vagy amerikai együtteseket. Máig se
értem, de akkor a hetvenes évek végén nem az aktuálisan népszerű együttesekért rajongtam,
rajongtunk, az osztálytársaimmal, így kiesett az érdeklődi körünkből az összes diszkószám, hanem a Beatlesért, akik azonban 1970-ben, tehát közel 10 évvel
korábban felbomlottak. Az együttes tagjai gyakorlatilag a szüleink lehettek
volna, a szüleink azonban nem őket, hanem a hatvanas évek magyar sztárjait
szerették, pl. Vámosi János- Zárai Márta duót.
Mi viszont a Beatlesért voltunk oda, az osztályunk valamennyi
lánya gyűjtötte a számaikat, melyek lemezboltokban beszerezhetetlenek voltak,
azonban a sors a segítségünkre sietett. Minden hétfőn este lejátszották a
Petőfi Rádión egy-egy lemezüket, így három hónap alatt a teljes Beatles „életmű”
felvehető volt a rádióból. Kis szépséghiba, hogy havonta legfeljebb egy üres
kazettára futotta a zsebpénzemből. Sebaj, hiszen beosztottuk, hogy ki melyik
lemezt veszi fel és azután átvettük egymástól.
Így ment ez akkoriban, jóval a Beatles valódi története után,
melynek egy-egy érdekes eseményéről a BBC History 2025. októberi száma mesél el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése