2010. október 18., hétfő

Isten malmai

Kicsit megkésve rakom fel ezt a bejegyzést, de be kell vallanom, sokat törprengtem rajta, közzétegyem-e. Végül is tegnap a mellette érvek győztek.

Már hetedik hete, hogy L egyetemre jár, de még egyetlen fillér ösztöndíjat, vagy szociális támogatást se kaptunk Állam bácsitól. Bezzeg nyáron résen volt, mikor a bevérteleinket kellett(?) megnyírbálnia. Senkit nem érdekel, hogy miből veszünk kenyeret.
Na, de miért panaszkodok én? Fogjam csak be a számat, mikor mások sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint mi!
Mikor az iszapkatasztrófa történt, már első nap sajnáltam az érintetteket, és nemcsak az őket ért anyagi kár és testi sérülések miatt, hanem azért is, mert számomra már akkor világos volt, hogy egyrészt nincs mit enniük, mert tönkrement minden élelmiszerük, másrészt nincs hol aludniuk, élniük, hiszen az iszap martaléka lett nemcsak az összes bútoruk, de a házuk is. Az első élelmiszersegélyt nem Állam bácsitól kapták, hanem a Máltai Szeretetszolgálattól, a Caritastól és más társadalmi segélyszervezetektől.
Igen, Isten malmai lassan őrölnek, főleg ha az ostoba emberek képében kavicsok kerülnek a fogaskerekek közé.
Tegnap beszélgettem az egyik szomszédunkkal, aki -hát hogy is fogalmazzam- más politikai beállítottságú, mint én.
Azt állította felajzva, hogy felfújják ezt az ügyet (végülis, "mindössze" kilenc ember halt meg, és hatvan embert ápolnak a kórházban). Különben se a korábbi kormány a felelős az elmulasztott vagy felelőtlen ellenőrzések miatt, mert 2001-ben az akkori kormány javaslatára olyan törvényt fogadtak el, ami ezt a felelőtlenséget lehetővé tette. (Nem számít, hogy a korábbi kormánynak volt nyolc kemény éve, ami alatt sokszor megváltoztathatta volna a "hibás" jogszabályt). Ő, a szomszéd egyébként is ért ehhez az iszaphoz, mert környezetvédelmi végzettsége van. Más országokban ezt a trutyit egyszerűen a tengerbe engedik. (?!)
Ahogy hallgattam a marhaságokat, amiket összehordott, meggyőződhettem róla, hogy nem véletlenül tartunk ott, ahol vagyunk.
Én mindenesetre maradok az, ami mindig is voltam: emberpárti.

5 megjegyzés:

  1. Saját tapasztalataim alapján csak megerősíteni tudom mindazt, amit leírtál, valóban így van: állambácsi nem kapkodja el, ha neki kellene tennie valamit, de roppant fürge, gyors és hatékony tud lenni, ha az állampolgárt kell rábírnia kötelezettségei teljesítésére.
    Az, hogy vannak mások, akiknek sokkal rosszabb, mint nekünk, önmagában még nem teszi kellemesebbé a saját helyzetünket, de pozitív tulajdonság az empátia.
    A hülyeség pedig pártsemleges.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Katarina! Igazad van, mint mindig. Ami nagyon bosszantó, hogy mi sok százezren küzdünk, fuldoklunk, mások meg élnek, mint hal a vízben, és még okítanak is, mert én, aki semmire se vittem, biztos hülye vagyok, és rászorulok az ő nagy tudására. :S
    Nézd meg a hídról készült képet! Városunk büszkesége lesz, ha végre elkészül.

    VálaszTörlés
  3. A hidatokat valószínűleg az unokáid sem fogják látni:-(((

    VálaszTörlés
  4. Szoc.támot el is bírálták már pozitívan? A napokban már illene megérkeznie... Legalább 2 hónapnyit kap majd. Nálunk erre mindig is ügyeltek (mégiscsak szoc.munkások és egyéb társadalmilag érzékeny lelkek tanulnak a karon, nagy blama lenne, ha pont itt lennének pontatlanságok– fél évre előre lehet tudni a kifizetések dátumát), de nem tudom mi a helyzet máshol. :(
    Vicces, hogy az ember környezetében mennyi okos(ka) él. :D (Talán jobb nevetni ez utóbbin, ha már nem változtathatunk rajta.)

    VálaszTörlés
  5. Elméletileg megkaptuk, csak gyakorlatilag nem jött meg. Amúgy én sokkal jobban örülnék egy jó kis becsületes munkának, amivel én magam biztosítanám, ami kell, és nem kellene könyörögnöm, várnom, hálásnak lennem...
    Okoska befejezte a renoválási munkákat, így remélem, kilép az életemből. Képzeljétek, azt hiszi, hogy a cserkésztábor ugyanolyan, mint az úttörőtábor :P

    VálaszTörlés