Amikor általános iskolások voltak
a lányaim, azzal próbáltam motiválni őket a tanulásra, hogy elmondtam, szerintem
miért kell egyes tantárgyakat tanulni. A történelemmel kapcsolatban vitathatatlanul
első szempont az, hogy érdekes megismerni a régen élt emberek szokásait, életterét,
gondolkodásmódját stb. Én mindig hozzátettem a régi mondást, miszerint a
történelem ismétli önmagát, tehát ami egyszer megtörtént, az máskor is
megtörténhet. Például ha diktatúra alakult ki egy társadalomban, érdemes
megvizsgálni létrejöttének, fennmaradásának és megszűnésének okait, hogy
tudjuk, hogyan lehet elkerülni azt, hogy újra létrejöjjenek, vagy ha már
kialakultak, mit tehetünk megszüntetésük érdekében.
Egy afrikai ismerősöm még a Covid
és az orosz-ukrán háború előtt azt mondta, hogy nem is tudjuk mi itt Európában,
milyen szerencsések vagyunk, hiszen itt biztonságban és nyugalomban vagyunk, nem
szoktak nagy járványok lenni, nincsenek fegyveres belviszályok vagy háborúk. Sajnos
azóta változott a helyzet.
A BBC History 2024. decemberi
számának fő témája a folytonos háborúskodásról ismert vikingek kora. Ha
visszatekintünk a történelemre, láthatjuk, hogy talán a legnagyobb kihívás a
folytonos háborúskodás.
Richard Overy vizsgálja Miért
háborúzunk állandóan? című cikkében a kollektív erőszakra való hajlamunk okait.
Megállapítja, hogy legfőképpen az erőforrások (élelem, föld, zsákmány)
megszerzéséért, bosszúvágyból vagy vallási okból háborúskodunk.
Korunk egyik legsúlyosabb
konfliktusáról, az Izrael-Hamasz háborúról az Egyre nehezebb elmondani ezt a történetet
című cikkben olvashatunk, melyben Simon Sebart Montefiore Egy város története
című könyve kibővítésével kapcsolatban felmerült gondolatait osztja meg az
olvasókkal.
Felmerül a kérdés, hogy mi lehet
annak az oka, hogy az emberek nem tudják békés módon megoldani a
konfliktusaikat. Napóleon nyomán azt mondják, hogy a történelmet a győztesek
írják, vagyis a háborúk határozzák meg nemcsak a történelem menetét, de annak
rögzítését is. Ez a történelem a férfiak története. De mi lenne, ha a nők is
szerephez jutnának? Vajon ugyanennyi háború lenne-e akkor is, ha nem patriarchális,
hanem anyajogú társadalmak lennének, ha nem az agresszióra hajlamos férfiak,
hanem a jellemzően pacifista nők vezetnék a világot?
