A kék és a zöld ezer árnyalat: HVG Extra Pszichológia, 2025. nyár

 

Tudjátok mi a közös   

az olasz Szardíniában

a japán Okinavában,

a görög Ikariában,

a Costa Rica-i Nicoyában és 

 a kaliforniai Loma Lindában?

Ezek a helyek alkotják az ún. kék zónát, vagyis a Földnek azokat a részeit, ahol az emberek 90-100 évig is élnek. Nem véletlenül.

A tudósok megállapították, hogy az emberek ezeken a területeken hatékony stresszkezelési technikákat használnak, egészséges élelmiszereket fogyasztanak, nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt, rendszeresen mozognak (nem tornáznak, hanem gyalogolnak, kertészkednek), aktív életet élnek, támogató szociális kapcsolatokat ápolnak, pozitív az életszemléletük. Ahol lehetőség van rá, ott élvezik a hatalmas kék vízfelület, a tenger megnyugtató hatását.

Ezeket a szempontokat végig nézve elgondolkodtam, hogy mik azok a területek, melyeknek az alkalmazása teljesen az én hatáskörömbe tartoznak (alkohol- és dohánymentes életmód, rendszeres mozgás, aktív életmód). Mik azok, melyeket bizonyos szinten tudok befolyásolni (stresszkezelési technikák, szociális kapcsolatok, pozitív életszemlélet). Mik azok, melyeket nem tudok befolyásolni, melyekkel kapcsolatban ki vagyok szolgáltatva másoknak, akár az államnak (egészséges élelmiszerek).

Ha belegondolunk, jó kis programterv ez még akkor is, ha nem feltétlenül akarunk 90-100 évig élni. Ugyanis nem az életkor a fontos, hanem az élet minősége.

A nagy vízfelület megnyugtató hatására én a Balatont „használom”.

 Ha ezen a témán kívül szeretnétek információkat szerezni például arról, hogyan hat a bélmikrobiológiája az agyra, akkor mindenképpen olvassátok el a HVG Extra Pszichológia 2025. nyári számának cikkeit.

Apám a hős - IPM Történelem Sorozatgyilkosok

 

Apám értesítőként dolgozott a MÁV-nál. Munkája része volt, hogy ki kellett mennie a vasúti balesetekhez. Valószínűleg nagyon sok szörnyűséget látott. Még az 1980-as évek elején is előfordult, hogy az 1963-as újszászi balesetről mesélt. Olyan esetről is beszélt, amit sokáig el se hittem, de azután láttam egy ugyanilyet a Harmadik műszak című sorozatban, és akkor sajnáltam meg igazán aput. Borzalmas lehetett ezekkel az emlékekkel élni.

 

Amikor egy beszélgetés során megemlítem, hogy a gyermekvédelemben dolgozom, sokan visszakérdeznek: „Hogy bírod?”

Bírom és szeretem, mert bár sok szörnyűséget látok, mindent megteszek annak érdekében, hogy segítsek a magára maradt és/vagy bántalmazott gyermekeknek.

Szerintem vannak ennél sokkal borzasztóbb szakmák. Ilyen például a halottkémek, helyszínelők, kórboncnokok munkája. Vagy a vasúti értesítőké.

Utálom a horrort. Nem szeretek borzongani se filmeken, se könyveken. A nyugalmat szeretem.

Bezzeg a kicsi lányom nem ilyen. 20 éves koráig egyáltalán nem tévézett, nem nézett filmeket, aztán egyszer csak rákapott az ízére. Na de érdekes az ízlése. Ő szeret borzongani. Egyik kedvenc sorozata a „You”. Megvettem és elolvastam az IPM Történelem Sorozatgyilkosok című részét. Érdekes volt, de nekem lelkierő kellett hozzá. A kicsi lányom viszont oda volt érte.

Változó múlt- NGC: Középkori világ különszám

 

Érdekesen működik a történelem.

Az ember azt gondolná, hogy ami volt, az már megtörtént, tehát nem változhat, ez azonban néhány esetben nem így van.

Én például azt tanultam gyerekkoromban, hogy a középkor az angol polgári forradalom kitöréséig, 1640-ig tartott, mert akkor az elkezdődött átalakulások megváltoztatták a korábbi, feudális rendet.

Amikor a lányaim tanulták ezt a témát a suliban, számukra már hamarabb ért véget a középkor, mert az akkori tanok szerint Amerika 1492-es felfedezése indított olyan változásokat, melyek elkülönítették a két történelmi korszakot.

Most, a NGC Középkori világ című különszáma szerint a válaszvonalat Bizánc 1453-as bukása jelenti.

Tehát a történelem változik.

Lehetne még más példát is felhozni, de most inkább nézzük az NGC különszámát, ami egyedi kiadvány. A középkort évszázadonként mutatja be, így nagyon sok érdekes információt tartalmaz az un. sötét középkorról is, amit suliban egyszerűen átugrottunk. Minden fejezet azt a várost állítja középpontba, mely az adott száz évben legnagyobb jelentőséggel bírt, illetve minden fejezet kitér az Európán kívüli valamennyi földrészre is egy-egy épület vagy más különlegesség bemutatásának erejéig. Mindezt nagyon sok szép képpel.

BBC History 2025. július - Búnös Budapest

 

Ha Bűnös Budapest, akkor Kondor Vilmos, de 

In memoriam Böszörményi Gyula

 

Munkám részeként gyakran szoktam beszélgetni nevelésbe vett (állami gondozott) gyermekekkel az általuk elkövetett tettekről, sokszor bűncselekményekről és azok következményeiről.

 

Egyik srácot egyszer megkérdeztem, hogy kihez fordul, ha segítségre van szüksége.

-          Az öklömhöz – felelte -, de a rendőrök azt mondták, hogy nem jó ötlet.

 

Valóban nem jó ötlet. Próbálom megértenie a motivációjukat. Sokszor a nem megfelelő példa hiánya, vagy a nem megfelelő referencia személy miatt követnek el bűncselekményeket. Gyakori, hogy nem tanulják meg kontrollálni az indulataikat, nem sajátítanak el megfelelő megküzdési stratégiákat, vagy éppen a családjukban is ezt látták, ez a példa. Nincs a látóterükben olyan, a társadalom által elfogadható magatartást tanúsító személy, akinek meg akarnának felelni például azzal, hogy az általánosan elvárt, tehát bűncselekményektől mentes módon működjenek. Olyan személyre lenne szükségük, aki előtt ciki lenne, amit csinálnak.

Jellemző rájuk, hogy úgy kerülnek be hozzánk, hogy nem járnak iskolában. Nem tudom, miért gondolja bárki, hogyha otthon iskolakerülők, majd itt szorgalmas iskolalátogatók lesznek. Nem lesznek. Sokuknak mondtam már, hogy nehogy azt higgyék, hogy nekem minden nap van kedvem bejönni és dolgozni. Nem, sokszor nincs kedvem, mégis itt vagyok. Ezen eddig mindegyikük meglepődött.

Sokszor gondolkodom azon, hogyan lehetne jó útra téríteni ezeket a fiatalokat. Sőt, hogyan lehetne megakadályozni. hogy ezen az úton elinduljanak.

 

A BBC History 2025. júniusi számának fő témája a 19.20. század fordulóján Budapesten elkövetett bűncselekmények, vagyis a Bűnös Budapest. Akkor kezdtek professzionálisan foglalkozni a kriminológiával. Akkor állapították meg először, hogy a bűncselekményeknek milyen közük van a társadalmi, gazdasági, morális változásokhoz. Próbálták megakadályoznia fiatalkori bűnözést pl. enyhébb szankciókkal. Ekkor született az első büntetőtörvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex, melynek még most is nagy hatása van, mert bár 1978-ban új Btk-t fogadta el, a rendőrök a mai napig alkalmazzák – bár hatálytalan – a házi fegyelmezési jog intézményét.

Megörültem, amikor megláttam ezt a témát, mert azonnal Böszörményi Gyula és Ambrózy báró esetei jutottak eszembe. Ugyanaz a kor, ugyanaz a helyszín. Nagyon szerettem Gyula sorozatát. Nagy fájdalom, hogy Gyula ilyen fiatalon eltávozott, és nem tudta folytatni ezt a sorozatot, nem tudott újabb izgalmas, fordulatos krimiket írni. Az sem vigasz, hogy tökéletes életművet hagyott maga után. Mindenesetre a BBC History cikkei visszarepítettek ebbe a korba.