Tegnap befejeztem a Halhatatlan álmot.
Feltettem az utolsó i-re is a pontot, össze szerkesztettem egyetlen doksivá, és még extrákkal is feldobtuk, de ez most még titok, már csak annyi van hátra, hogy várom a kiadó válaszát, mi a további teendő (szerkesztés, ilyesmi).
Jócskán elfáradtam, hiszen azon a pár napon kívül, amit a strandon töltöttem, vagy kirándulni voltam, minden napomat kitöltötte az írás, ami általában hajnalban indult és késő estig tartott. Komoly munka volt, és csak reménykedem, hogy a tavaly szerzett tapasztalatokat jól tudtam hasznosítani, és nem lesz szükség két hónapos szerkesztésre. Mondjuk úgy, hogy kiszerkesztettem magam.
Összességében 330 oldal lett A/4-es lapon, hogy végül mennyi lesz, azt még nem tudom.
Egész megszerettem a szereplőket, így most furcsa, hogy el kell tőlük szakadnom, de egy kicsit pihennem kell, és foglalkoznom kell a családommal, jövő héten pedig már teljes erőbedobással dolgozni fogok.
Szóval jöhet a nyár... erre a négy napra, ami maradt belőle :)
2012. augusztus 29., szerda
2012. augusztus 26., vasárnap
Halhatatlan tervek 2.
Már
befejeztem a Halhatatlan álom logikai javítását, most még egyszer átolvasom a szöveget,
és nyelvtanilag, stilisztikailag szépítgetem.
Folyamatosan
újabb apró ötletek merülnek meg, icipici kis jelenetek, esetleg egy-egy mondat,
amit megváltoztatok, beszúrok.
Ezt
a könyvet még 2009 novemberében kezdtem el írni szinte rögtön azután, hogy
befejeztem a Jóslatokat. Akkor 98 oldalt írtam meg, de félretettem.
Csak
hajlékony lemezre másoltam át a megírt részeket, és a gépemen voltak meg, de
tönkrement a winchesterem, és vele elúszott minden, ami itt volt, a hajlékony
lemezeket pedig az új gépem nem olvassa, így elölről kellett kezdenem mindent,
de nem bántam.
Az
igazi komoly munka 2012 januárjában kezdődött, amikor egyszerre ezer jelenet
forgott a fejemben. Először megpróbáltam sorban leírni mindent, de mindig új és
új szál jutott eszembe, végül úgy döntöttem, hogy minden jelenetet leírok, és
majd utólag összeszerkesztem a könyvet.
Ezzel
a módszerrel 4 mappát nyitottam a gépemen, vagyis négy különböző változatban
írtam meg a Halhatatlan álmot.
Az
eredeti, 2009-es formájához képest szinte minden megváltozott, mindössze néhány
szálat tartottam meg:
-
a két főszereplő és egyetlen mellékszereplő nevét,
-
a Bramstroke művészeti iskolát, mint főhelyszínt, és
-
az alaptörténetet.
Minden
mást újraírtam, újragondoltam.
Igazi kalandregény ez, nemcsak nőknek.
2012. augusztus 19., vasárnap
11 kérdés
Talán néhányan már olvastátok molyon vagy facebookon, hogy engem is elért a 11 kérdéses őrület.
Ennek keretében megtudhattok 11 dolgot rólam, majd válaszolok Lylia Bloom és Dina Balasch kérdéseire.
11
dolog magamról:
1.
Elég öreg vagyok ahhoz, hogy tudjam, hol hibáztam, de sajnos ahhoz is, hogy már
ne tudjam kijavítani az esetleges hibákat.
2.
Szeretek sokat aludni. Nem baj, ha átalszom a fél életemet.
3.
Reggel csapnivaló szülő vagyok. Javában alszok, amikor a családom elindul
munkába-suliba.
4.
Bezzeg este szétcsapok, hogy most aztán mindenki az ágyba, mert zajban nem
tudok aludni.
5.
Átmenetileg Szolnokon élek, szeretem is a várost, ha legalább100 km-re vagyok
tőle.
6.
Szeretem a fiatalokat, de egyre kevésbé értem őket, és nem a szókincsükre
gondolok.
7.
Szeretnék fiatalabb, vagy öregebb lenni. Mindegy, de egy biztos, nem jó helyen
vagyok és nem jó időben.
8.
Szeretném, ha a tudás és rátermettség többet érne, mint a kapcsolatok.
9.
Ha sok pénzem lenne, folyton kirándulnék, járnám a múzeumokat és az estéimet
színházban tölteném.
10.
Nem szeretem, ha bántanak, főleg, ha ok nélkül.
11.
A fenti miatt én is arra törekedek, hogy ne bántsak másokat.
Dina kérdései
1.
Minek/kinek a hatására kezdtél el írni?
Egyke vagyok, ezért gyerekkoromban sokat voltam egyedül, és az önszórakoztatás egyik jó módja volt az írás. Később pihentettem a dolgot, de most újra kezdtem. Sajnos évek óta álláskereső vagyok, így van szabadidőm. Az igazat megvallva, jobban örülnék, ha inkább rendes munkám lenne, még ha az azt jelentené is, hogy többet nem írhatok.
2. Kik tudják a környezetedben, hogy írsz?
Mióta megjelent a könyvem, sokan tudják, hogy írok, de nem szoktam magam reklámozni itthon (Szolnokon), nem szeretek kitűnni a tömegből, nem szeretem sztárolni magam.
3. Kik támogatnak az írásban?
A lányaim.
4. Eddig mennyi történetet írtál?
Négy regényt, és nagyon sok novellát, elbeszélést.
5.Melyikre vagy a legbüszkébb?
A Jóslatokra.
6. Milyen témájú könyveket olvasol?
Mindenfélét. Igazi mindenevő vagyok könyvekből. Kifejezetten szeretem a változatosságot, és bár alapvetően történet és cselekmény-centrikus vagyok, néha jól esik egy-egy elmélkedő könyv is.
7. Milyen témájú történeteket írsz?
Mostanában misztikus románcokat, de csak a Jóisten a megmondhatója, hogy meddig.
8. Megmutattad már olyan embernek az írásaid, akik már adtak ki könyvet (tehát tapasztaltabbak)?
Igen :)
9. Van már kiadott műved?
Igen :)
10. Melyik híres író városát néznéd meg legszívesebben?
Párizst.
11. Olvastál már olyan könyvet, melyben úgy érezted, mintha rólad és/vagy az életedről szólna?
Hát most erősen töröm a fejem, de azt hiszem, nem. Legalábbis nem emlékszem ilyenre.
Lylia
kérdései
1,
Fontosnak tartod ismerni egy író/írónő „magánéletét”, vagy elég, ha szereted a
könyveit?
Nem tartom fontosnak.
2, Ha csak egyetlen dolgot kívánhatnál, mi lenne az?
Olyan
munka, amiből meg tudok élni, és amiért megbecsülnek az emberek, elegem van
ugyanis a nyomorgásból, és abból, hogy egyesek lábtörlőnek néznek.
3, És mi az, amiért feltétlenül magad akarsz megküzdeni, amit nem szeretnéd, ha egy kívánság hatására az öledbe hullna?
Eddig
mindenért magam küzdöttem meg, semmi se pottyant az ölembe. Bevallom, egy
kicsit bele is fáradtam az örökös küzdelembe, szóval jó lenne, ha most már valami
csak úgy az ölembe pottyanna.
4, Ha valamelyikről le kéne mondanod, melyik lenne az: az internet vagy a könyvek?
Internet.
5, Hány évesen tudtad először, hogy igen, te már életed végéig könyvmoly leszel?
5-6,
nem emlékszem pontosan, de tudom, hogy anyukám már akkor rengeteget olvasott
nekem. Ez azért volt különösen nagy dolog, mert ő orvosilag vak volt. Sohasem
lehetek elég hálás neki, hogy azt a kevéske látást, amivel rendelkezett, rám
fordította.
6, Milyen hosszúságú történeteket szeretsz írni? Novellákat, vagy inkább regényeket?
Hol
ezt, hol azt. A történettől függ, attól, hogy mit szeretnék elmesélni.
7, Hány írásod van, ami publikus, bárki számára elérhető?
Egy
regény, és néhány novellának nevezett elbeszélés.
8, És mennyi, ami csak az asztal (vagy a számítógép) mélyén pihen?
Sok.
:D
De
még több a fejemben.
9, Van olyan történeted, amit már megbántál, hogy nyilvánosságra hoztad?
Nincs.
10, Melyik az a könyv, amit szerinted a világon mindenkinek ismernie kéne? (Egy mondattal indokold meg, hogy miért pont az.)
Szívem
szerint azt mondanám, Biblia, de tudom, hogy sokan utálják zsigerből,
ismeretlenül, így azt vallom, „nem erőszak a disznótor”.
11, Van olyan író/írónő, akiben nagyot csalódtál? (Ha nem akarod, nem muszáj megnevezni.)
Nincs.
Miért
kellene csalódnom bennük? Személyesen nem ismerem őket. Az, hogy valakinek nem
tetszik egy adott könyve, nem elég ok a csalódásra. Egyébként másik könyvét még
szerethetem, vagy ha mégse, akkor elkerülöm, de nem indítok senki ellen
hadjáratot. Ebben a kérdésben is van egy elvem: „Élni és élni hagyni”.
2012. augusztus 12., vasárnap
Halhatatlan terveim 2.
"– Tegyünk
úgy, mintha egy pár lennénk. Nem kell, hogy legyen köztünk ténylegesen valami;
nem kell, hogy szeress; csak tegyél úgy, mintha… és én is úgy teszek."
(Halhatatlan álom, 14. fejezet)
(Halhatatlan álom, 14. fejezet)
Hol
tartok mostanában?
Épp
szétvertem a tizenhatodik fejezetet, és egy részét előrepakoltam a tizenötösbe,
a másikat meg hátra.
Nagyon
egyszerű az ok.
Minden
fejezetet egy-egy mini-történet vezet be, melyek azonban szerves részei a könyvnek,
tulajdonképpen ezek a kis elő-sztorik viszik tovább a cselekményt. De már
megírtam minden bevezető részt, és nem akartam fölösleges locsogással
felhígítani a regényt, ezért kénytelen voltam szétkalapálni a bevezetés nélkül
maradt fejezetet.
Egyébként
is jó volt ez így, mert ez a három fejezet rövid lett a többihez képes.
Na
jó, így meg talán túl hosszúak.
Nem
is tudom.
Amikor
olvasok, néha én is szeretem a rövid fejezeteket, de ez a könyv ilyen hosszúságúakat
igényel megint csak a bevezető sztorik miatt, vagyis a fejezetek két része
egymást erősíti.
Megnéztétek
már azt a video-klipet, amit a Jóslatokhoz készített egyik kedves olvasó?
Nagyon
meglepett ez a alkotás, és bevallom, jócskán átmelengette a szívem.
Az
olvasóktól való visszacsatolás egyik kedves formája az, ha időt és fáradtságot
nem kímélve készítenek valamit (borítóterv, kép, vagy ez a klip), ami azonban
nagyon fontos az író számára.
Tulajdonképpen
ezek a kis apróságok segítenek a további munkában, ezért nagyon szépen köszönöm
ez úton is.
Láttátok,
hol tartok a Halhatatlan álommal?
2012. augusztus 8., szerda
Változások
Ahogy
Jóslatokban sem volt egyetlen vérszívó se, a Halhatatlan álomban se lesznek se
vámpírok, se bukott angyalok, de még boszorkányok se. A misztikus szál halvány
vékonyka lesz - ahogy már említettem -, viszont elhagyhatatlan, mert erre épül az egész
történet.
Mégis
lesznek változások, mert a Halhatatlan álom gyökeresen eltér a Jóslatoktól, már
pedig a könyvet a sztorihoz kell igazítani.
Ugyan
a helyszín a Bramstroke művészeti iskola, de az iskolai élet
nagyon keveset kerül előtérbe, éppen csak leheletnyit. Nem az órai események lesznek
a lényegesek, így csak egy-két ecsetvonással fogom említeni őket.
Az
Álom főszereplője, Ellie nagyon sokszor egyedül nyomoz majd, így sokkal
kevesebb lesz a párbeszédes rész, de az olvasó sokkal többet megtudhat Ellie
gondolatairól.
Nem
lesznek annyira kidolgozottak a mellékszereplők, mint a Jóslatokban voltak,
ahol több embert kellett kézben tartanom, hisz a csúcsponton több embernek is
fontos szerepe volt. Az Álomban is lesz több mellékszál, pontosabban több
szálon, sőt több idősíkon halad majd a cselekmény, melyek a könyv végén összefutnak,
egyesülnek, és akkor fog összeállni a kép az olvasó számára. Ezért azonban
sokkal bonyolultabb is lesz az Álom, mint a Jóslatok volt, tehát aki nem értette
a Jóslatokat, még kevésbé fogja megérteni a Halhatatlan álmot.
Bevallom,
ez a terület számomra leghúzósabb, mert ha túl sokat tárok az olvasók elé,
akkor egyesek lebutázzák a könyvem főhősét; ha meg keveset árulok el, az olvasók elveszhetnek a történetben. Remélem, sikerül olyan egyensúly létrehoznom, ami sok olvasó ízlését kielégíti.
Elszakadok
a szinte kötelező vált USA-beli helyszíntől, háttértől, és egy csipetnyi
magyarsággal próbálom színesíteni a sztorit, de úgy, hogy remélem, tudok majd
újat mondani.
Megtartom
viszont azt, hogy néhány apró, de valóságos információval egészítem ki a
történetet. Én szeretem
ezeket a plusz infókat, szeretek a könyvekből tanulni akkor is, ha regényeket
olvasok, és szerintem fontos néhány érdekességgel feldobni a történetet, ettől lesz élő egy könyv. Ha nem is az
a célom, hogy mélyenszántó gondolatokat vessek el az olvasók szívében, hanem
csupán szórakoztatni szeretném az olvasókat, azért talán nem bűn, ha egy-két tudásbeli
aprósággal spékelem meg a sztorit.
Nagyságrendekkel
kidolgozottabb lesz a romantikus szál,mint a Jóslatokban volt. Igyekeztem a szerelmes pár kapcsolatának
alakulását kellő mélységben bemutatni, ugyanakkor törekedtem arra, hogy ne
legyen nyálas, és hiteltelen a románcuk.
Hirtelen
ennyi jutott eszembe.
Ha
kérdésed van, tedd fel nyugodtan! Ha érdekel, hol tartok, nézd meg!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)